
Konok meggyőződést felváltó szelíd bizonyosság, eget és földet összekötő híd, ezernyi összekulcsolt kézpár – szombaton gyűltek össze a zarándokok a Gyergyói-havasok legmagasabb pontján, az 1545 m magas Pricske tetején, hogy együtt éljék át a Tábor-hegy által árasztott hangulatot: Uram, jó nekünk itt lenni!
2010. augusztus 01., 20:052010. augusztus 01., 20:05
2010. augusztus 01., 20:512010. augusztus 01., 20:51
Fotó: Csibi Márti
Hátizsákos, bakancsos turisták felfelé kígyózó sora, telt utastérrel hegyre pöfögő terepjárók, traktorok – hetedik alkalommal került sor szombaton a Pricske-tetőn felállított kereszt búcsús szentmiséjére. Több mint nyolcszáz zarándok érkezett ki a gyergyóiak Tábor-hegyére, a helyiek csapatát legalább félezer vendég erősítette, akik az EKE-tábor résztvevőiként vettek részt az ünnepségen. Csakúgy, mint 2004-ben, amikor a keresztszentelésen részt vett a szintén Gyergyóban szervezett tábor majd minden turistája.
Fotó: Csibi Márti
A hegycsúcsról változatos körpanoráma tárul az ember szeme elé: a Gyergyói-, a Görgényi-, a Kelemen- és a Besztercei-havasok, a Nagyhagymás-hegység és a Hargita bércei bűvölik az idelátogatót.
A csonka gúla alakzatú hegyről jól láthatóak a völgyben elterülő Gyergyó-medencei települések.
„Nem vagyunk kicsi nép, nem vagyunk olyan szerencsétlenek, mint amilyennek próbáljuk magunkat beállítani. \"Csakazértisből\" nem marad meg egy nép, de még egy ember sem. A házat sziklára kell építeni\" – szólt a hívekhez a szentmisét celebráló Bartos Károly plébános, utalva a gyergyói Tábor-hegy keresztjén olvasható mondatra: „Uram, jó nekünk itt lenni”.
Fotó: Csibi Márti
Az ünnepségen a papság sorait erősítette Hajdó István, aki huszonegy évig volt a gyergyószentmiklósiak főesperese, de jelen volt a kilencvenes évei elején járó szárhegyi Ervin atya, aki gyalog zarándokolt ki a pricskei kereszthez.
„Legyen ez a gyógyulás zarándokútja, úgy bocsássanak meg, hogy tudják a székelyek, ők fognak nekünk erőt adni” – fogalmazott Bajtai Erzsébet nagykövetné asszony, aki az EKE-tábor fővédnökeként vett részt a búcsún.
A pricskei kereszt látogatóinak névsorát őrző vendégkönyv újra jelentős oldalakkal gazdagodott, a búcsús szentmisét követően a keresztállító családok ebédre hívták a több mint nyolcszáz főből álló zarándokcsoportot. 2004-ben a Bencze és Dezső család a római katolikus egyházzal közösen nyolc méter magas keresztet állíttatott a Pricske-tetőre – azóta minden esztendőben búcsús szentmisét tartanak, a zarándokok évről évre beismerő vallomást tehetnek a kereszt lábánál: „Uram, jó nekünk itt lenni.”
Kilenc, a második világháborúból származó, 45 milliméteres páncéltörő lövedéket találtak kedden a Hargita megyei Gyergyóhodoson, a földgázvezeték lefektetése közben. A lőszereket a tűzszerészek elszállították.
Keddtől használhatók a Gyergyószentmiklós közterületein kiépített elektromosautó-töltőállomások. A mintegy 2,2 millió lej értékű, európai uniós finanszírozásból megvalósult beruházás hét helyszínen biztosít töltési lehetőséget.
Hormonok, változókor és a női egészség új egyensúlya címmel interaktív beszélgetést szerveznek Gyergyószentmiklóson, a Szent István-plébánia nagytermében szerdán 19 órától.
Továbbra is nagy erőkkel keresik a mentőcsapatok a Bucsin-tető közelében eltűnt 88 éves férfit.
Gázvezetékeket helyeztek a földbe a munkások hétfőn délután Gyergyóhodoson, amikor egy II. világháborús lövedékre bukkantak – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Humoros és egyben szívszorító pillanatokat nyújtó egyéni előadást mutat be a Figura Stúdió Színház. A Hobócban Barti Lehel András egy bohócot, de igazából egy útját kereső, esendő kisembert formál meg, aki humorral és botladozva próbál boldogulni.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
A gyergyószentmiklósi önkormányzat következő ülésén kerül napirendre egy új szervezet, a Gyergyószentmiklós–Gyilkostó Turisztikai Desztináció Menedzsment létrehozása. A kezdeményezés célja Gyergyószék turizmusának összehangolt fejlesztése.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója több mint 25 éve menti az egyház írott emlékeit a pusztulástól. Az Orbán Balázs-díjjal kitüntetett Bernád Ritával hivatásáról, a múlt megőrzésének felelősségéről, levéltári értékekről beszélgettünk.
A gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeiről, Erdély egykori fürdőhelyeinek örökségéről tartanak konferenciát október 24-én, szombaton Maroshévízen.
szóljon hozzá!