Általános sztrájk robbanhat ki az egészségügyben

Továbbá az is, hogy a bérpótlékok egy részét a 2017-es, 2018-as fizetések alapján számítják ki, illetve már hónapok óta egyre fokozódó gondot jelent a megüresedett állások befagyasztása is, amely miatt túlterhelt a személyzet.

Az ötszázalékos béremelés nagyon kevés

Igaz ugyan, hogy januártól az alapfizetésre ötszázalékos béremelést hagyott jóvá a kormány a szociális és egészségügyi rendszerben dolgozók számára, ám az nagyon kevés,

– hangsúlyozta Nyulas Emma. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy tavaly nyáron ígéretet kaptak a kormány képviselőitől arra, hogy hasonló mértékben nőnek majd a bérek az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben, mint a tanügyben, ezért elálltak a további tiltakozásoktól, ám az ígéretek végül nem teljesültek. Emiatt

azért is, mert mindeközben azt látják, hogy más ágazatokban a tiltakozásokkal célt értek a dolgozók – mondta a szakszervezet képviselője.

„Egy asszisztens bruttó alapfizetése, aki nem dolgozik éjszakai műszakban, illetve hétvégén, maximum 4900 lej. Az megadózva 3300 lej. Tehát

– hozott egy példát Nyulas Emma, megjegyezve, eközben egyesek azt mondják, hogy milyen nagyok a bruttó bérek, de azt elfelejtik, hogy ezek az alkalmazottak veszélyeztetett munkakörülmények közt dolgoznak, gyakran emberéleteket mentenek és nagy rajtuk a felelősség.

A „sztrájknaptárról” még nem született döntés

A szakszervezet legfőbb követelése a húszszázalékos béremelés – tájékoztatott a Sanitas Hargita megyei vezetője. A tiltakozások megkezdésére vonatkozó kérdésünkre Nyulas Emma azt mondta, még nincs kitűzve a kezdés időpontja, január 15-e, tehát az aláírásgyűjtések befejezése után megkezdődnek a tárgyalások a szakszervezet és a kormány képviselői közt, és azt követően kezdődnek el majd a tiltakozások a sztrájktörvény betartásával, azaz

Ha nem jutnak megegyezésre a kormánnyal, akkor általános sztrájkig fokozódnak a tiltakozások, ám ezt szeretnék elkerülni – mondta.