
Tóth László főkonzul adta át az elismerést Pál-Antal Sándornak
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A csíkszeredai főkonzulátuson vette át Pál-Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros az Áder János köztársasági elnök által az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetést péntek délelőtt – tájékoztat közleményében Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa.
2020. november 20., 15:122020. november 20., 15:12
2020. november 20., 16:312020. november 20., 16:31
A koronavírus járvány következtében az ünnepi díjátadóra nem kerülhetett sor, a kitüntetést szűk körben, a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett adta át Tóth László főkonzul a főkonzulátus Petőfi Sándor utcai épületében. A főkonzul kiemelte: a pénteki napon átadásra került kitüntetés a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál.
Pál-Antal Sándornak Székelyföld történetének kutatása terén végzett szerteágazó munkája, valamint tudomány- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta.
Pál Antal Sándor a kitüntetés átvételekor elmondta, hogy három kitüntetést érez magához igazán közel: a Pauler Gyula díjat, amit a levéltárosi tevékenységének elismeréséért kapott, a Magyar Tudományos Akadémia által adott Arany János érmet, amit a külhonban végzett tudományos munkásságának elismeréséért kapott, valamint a Széchenyi Ferenc díjat, amit magyar-román levéltáros kapcsolatok kiépítéséért és fejlesztéséért kapott. A mostani elismerés, amelyet Magyarországtól, a magyar nemzettől kapott, ezek megkoronázása, amit hálával és köszönettel fogadott el.
Pál Antal Sándor 1939. szeptember 26-án született Csíkkarcfalván. Számos műve alapmunkának számít. Kézikönyvként használják a történészek a Maros, Udvarhely, Háromszék és Csík 1848-49-es történéseire vonatkozó dokumentumköteteit, de az erdélyi 1956-os megtorlások adatait, a Maros megyei perek anyagát, az áldozatok névsorát szintén az ő gondozásában ismerhette meg a szakma. Tudományos munkássága mellett közösségszervezői és iskolateremtési teljesítményét is elismerés illeti, hiszen az EME marosvásárhelyi fiókjának elnökeként igyekezett összefogni a marosvásárhelyi, illetve a város történetét kutató fiatal történészgeneráció munkáját is, konferenciákat szervezve, tanulmánykötetek sorát helyezve sajtó alá. Életműve egyaránt kiterjed a székely székek társadalomtörténeti, helytörténeti, népességi és köztörténeti, hadászati és modernizációs történetének különböző részleteire, alapkutatásokra és szintézisekre, adattárakra és értelmező munkákra.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!