
Fotó: Pethő Melánia
Természetkedvelőknek, állatbarátoknak egyaránt kellemes időtöltést kínált a hét végén Csomafalván rendezett kutyaszánhajtó-verseny: az idei első hó és persze a szánok elé fogott ebek népes közönséget vonzottak a Délhegy alatt tartott eseményre.
2018. január 14., 23:032018. január 14., 23:03
2018. január 15., 09:482018. január 15., 09:48
Noha úgy tűnt, a hóviszonyok nem teszik lehetővé a Délhegy Kupa megrendezését, a szervezők nem tágítottak az előre meghirdetett időponttól, kemény munkával azon dolgoztak, hogy ne kelljen elhalasztani a versenyt, a természet pedig segítet. Az esemény előtti napon friss hóréteg esett az előre kialakított, 4,2 kilométer hosszúságú versenypályára.
– mondta Baróti Botond. Ő vette át a „stafétát” a korábbi szervezőtől, az Óradna településen élő Kiss Attilától, mint mondta azért, mert fontosnak tartja, hogy folytonossága legyen a Csomafalván igen kedveltté vált téli eseménynek. Örömmel újságolta, segített a helyi önkormányzat és a közbirtokosság, illetve cégek és magánszemélyek álltak mellé, a versenyt támogatásukkal sikerült megszervezni.
Mint kiderült, a Délhegy Kupa nem csak a helyiek számára fontos, a versenyre ugyanis
Fotó: Pethő Melánia
„Az olvadás miatt kisebb jégréteg alakult ki, nehezen lehet fékezni, de különben taktikus a pálya. Amit az adott időjárási körülmények között ki lehetett hozni, azt kihozták a szervezők. A rendezés nagyon jó, mindenki felszabadult, jó versenyen veszünk részt” – nyilatkozta lapunknak Kiss Attila, a csomafalvi verseny elindítója, a Délhegy Kupa korábbi kiadásainak szervezője. Kitérve a hazai kutyaszánhajtás helyzetére elmondta,
Ezt nagy előrelépésként könyveli el, viszont – mint mondja – a sporttársak hozzáállása is szükséges ahhoz, hogy a sportág fejlődéséről lehessen beszélni hazai vonatkozásban. A szövetség megalapításához ugyanis legkevesebb tíz klub megléte szükséges minimum öt megyéből, jelenleg viszont egyetlen, a Beszterce-Naszód megyei Sleddog Sport Club működik.
Egyelőre nem szándékoznak klubot alapítani a csomafalvi kutyaszánhúzók – Baróti Botond, illetve gyermekei, Nándor és Rebeka Magyarország kutyaszánhajtó sportjának képviselői, a budapesti székhelyű Északi Szánhúzó Kutyások Sportklubjának igazolt sportolói, így nemzetközi viadalokon magyar színekben szerepelnek –, de a csomafalvi Délhegy Kupa is nevezésük által vált nemzetközi tornává.
Fotó: Pethő Melánia
– fogalmazott Baróti Botond.
A „külföldiekként” versenyző Barótiék egyébként vallják, szerelmesek a kutyaszánhajtásba. Mint mesélték, két kutyakölyök vásárlásával indult a sportkarrierjük. Rebeka kérésére vált családtaggá a két szibériai husky, akikkel Nándi próbálta ki elsőként a kutyaszánhajtást. A „ragályos sport” Rebekát is megfertőzte, egy éve pedig az édesapa is követte gyermekei példáját.
– mondja Baróti Botond. Rebeka a sportág szépségére világít rá: „Fantasztikus az az érzés, amikor a pályán vagy, és együtt dolgozol a kutyáiddal. A pályán konkrétan egyek vagyunk. Közösen érezzük át az izgalmakat, fájdalmakat.”
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!