
A vidrátszegi központban látják, hogy hol kell lőni jégágyúkkal
Fotó: Maros megyei prefektúra
Tucatnyi rakétát lőttek a viharfelhőkbe kedden Maros megyében, így mérsékelve, illetve megakadályozva a jégképződést, továbbá azt, hogy a jégeső károkat okozzon. A jelenségről és az ágyúk hatékonyságáról Nagy István szentegyházi meteorológussal beszélgettünk.
2022. május 05., 21:592022. május 05., 21:59
2022. május 05., 22:032022. május 05., 22:03
Az elmúlt időszakban többször volt Maros és Hargita megyében egyaránt viharra, jégesőre figyelmeztető, sárga jelzésű riasztás. Volt, amikor az erős szél okozott jelentős károkat, szerdán pedig Szentegyháza egy kisebb részét verte el a jégeső.
Nagy István meteorológus segített megérteni, hogyan is keletkezik a jégeső, és miért lehetséges, hogy egy településen belül sem ugyanolyan mértékű a pusztítás. Mint mondta,
Amikor már olyan nagy darab jegek keletkeznek, hogy az emelőhatás nem tudja fent tartani azokat, elkezdenek lefelé hullani. Közben olvadnak, és lehet, hogy már esőként érkeznek a földre, de ha nem, akkor különböző méretű jégdarabonként zuhannak le. Úgy kell elképzelni, hogy levegőoszlopok vannak, amelyek felfelé áramlanak, ezért történik az, hogy a településen belül is van, ahol jég hull az égből, máshol eső esik, illetve van, ahol kevesebb, és van, ahol több mennyiség (ez történt Szentegyházán is szerdán délben).
A szakembertől megtudtuk, hogy a jég ellen ezüst-jodiddal lehet hatásosan védekezni, azt juttatják a felhőkbe, és az csökkenti a jégdarabok nagyságát, sőt teljesen meg is olvaszthatja azokat. Vannak olyan módszerek, amelyek hangágyúval próbálnak a felhőre hatni, de Nagy István és a meteorológustársadalom szerint ezek hatástalanok, tudományosan nincs bizonyítva, hogy a hanghullám képest bármilyen változást előidézni a viharfelhőben, semmiképp nem tudja szétoszlatni azt.
Országos szinten több helyen szereltek fel és működtetnek jégkármérséklő rendszert, többek között Maros megyében is. Itt tíz településen van összesen tizenhat kilövőhely, a kilövéseket összehangoló központ pedig a reptérnek is otthont adó Vidrátszegen van. Mint a prefektúrától megtudtuk,
A Mezőfelében, Kundon, Felsőkápolnán lévő állomásokról lőtték ki ezeket a rakétákat. A prefektusi hivatal tájékoztatása szerint a rendszernek köszönhetően Maros és Fehér megye mezőgazdasági területeiből 330 ezer hektárnyit tudnak megvédeni a jégeső ellen.
Elemezte a magyarországi választások eredményeit a Szövetségi Állandó Tanács. Kelemen Hunort felhatalmazták, hogy Magyar Péterrel, a Tisza elnökével tárgyaljon.
A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.
A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyforma mértékben nehezíti a gazdák életét az üzemanyag-drágulás. A tavaszi mezőgazdasági munkák sem haladnak ideális ütemben.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
szóljon hozzá!