Fotó: Boda L. Gergely
Lázok Jánossal beszélgettünk, akinek otthona a Maros megyei RMDSZ alakulásának helyszíne volt.
2010. január 12., 18:542010. január 12., 18:54
2010. január 12., 19:232010. január 12., 19:23
Fotó: Boda L. Gergely
– Több, amolyan előkészületi beszélgetést tartottunk a lakásomon, ami annak tulajdonítható, hogy én akkoriban nem Marosvásárhelyen dolgoztam, így kevésbé voltam szem előtt. Nem voltam annyira exponált személyisége a város kulturális életének, ezért lakásomon biztosabb körülmények között találkozhattunk. Mivel akkortájt naponta ingáztam, így csak estére értem haza, és ezt úgy kompenzáltam, hogy 1987 végén elkezdtünk olyan tematikus beszélgetéseket szervezni, amelyek nem a politikáról, hanem esztétikáról, filozófiáról szóltak. Arra törekedtünk, hogy ne a hétköznapok gondjait vitassuk meg, hanem próbáljunk meg kiszállni ebből, és más témákat boncolgassunk. Lassanként a társaság annyira összeszokott, hogy ez a beszélgetés-sorozat átalakult az aktuális helyzet elemzésévé.Teljes bizalommal voltunk egymás iránt, ami szerintem a legnagyobb teljesítmény volt abban az időben. Nem arra gondoltunk, hogy mi lesz, melyek a lehetséges következmények, hogy bizonyos lépéseket meg kell-e tenni vagy sem, nem néztük azt, hogy mit kockáztatunk. Utolsó évben már Magyarországról is jöttek ezekre az estékre, beszámolni a fejleményekről. Nem tartottam, és ma sem tartom ezt ellenállásnak, hanem inkább túlélési lehetőségnek, kis szigetnek a diktatúrában. Sokat segített, hogy a rendszerváltáskor már bejáratott kapcsolataink voltak, tudtuk, hogy kit kell megkeresni, kihez kell fordulni. Ehhez a társasághoz tartozott Béres András, Markó Béla, Ungvári Zrínyi Imre és felesége, Ildikó, András Imre Szatmárról, Könczei Csilla Kolozsvárról.
– Megtenné-e még egyszer?
– Akkoriban úgy éreztem, hogy ezt meg kell lépni. Értelmes cselekvési lehetőségnek tekintettem és a többiek is, elsősorban morális kérdés volt, az emberi tartásunkat próbáltuk ilyenformán őrizni, mert ellenkező esetben csak a kivándorlás látszott járható útnak. A decemberi fordulat után rengeteg illúziónk volt, de az első kijózanodás már 1990. március 19–20-án megtörtént, amikor láttuk és megértettük, hogyan rendeződnek vissza a viszonyok, azután pedig a bányászjárások világítottak rá ugyanerre. De 1989 arra mindenképpen jó volt, hogy 7–8%-os kisebbségként beszálljunk a politikába és saját kezünkbe vegyük érdekeink képviseletét, ám arra is ráébredtünk, hogy nem vagyunk meghatározó elemei a politizálásnak. Ha szükség lenne rá, megtenném még egyszer.
– Hogyan látja, az lett-e az RMDSZ, ahogyan Önök annak idején elképzelték?
– Én más alkat vagyok, nem szeretem politikával járó folyamatos konfliktusvállalást, ezért az illúziók múltán korán a háttérbe húzódtam. Úgy vélem, amit az RMDSZ azóta az országos politizálásban véghezvitt, az nem más, mint hogy jól kihasználta a politikai játéktér mutatkozó lehetőségeit, s ennek következtében nőttek az erdélyi, romániai magyarság érdekképviseletének lehetőségei. Nagy szerepe van abban is az RMDSZ-nek, hogy miként ítéli meg a magyarságot a románság, és a visszajelzések alapján úgy látom: ez a kép nem olyan kedvezőtlen, mint amilyen az első években volt. Mára az RMDSZ-t az összes nagyobb román párt partnerként tekinti a politizálásban, és teljesen kiment a forgalomból az RMDSZ szélsőséges pártként való megtélése. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaival hozzájárult ahhoz, hogy 1990-hez képest árnyaltabb, kedvezőbb képet kapjon a román többség az erdélyi magyarságról.
Országos ünnepség január 16-án
Az RMDSZ országos szervezete január 16-án, szombaton 17 órától ünnepi gálaműsort szervez a Kolozsvári Magyar Operában. Az évforduló alkalmából a rendezvényen emlékplaketteket adnak át, amelyeket Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész készített. A szövetség ugyanakkor két kiadványt is megjelentet: a Húszéves az RMDSZ című könyv a szövetség két évtizedes történetét, összes dokumentumát, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét foglalja egybe, az Évek és képek című fotóalbum pedig majdnem 700 képben mutatja be az RMDSZ történetét a megalakulástól napjainkig.
2027 második felére tehermentesítheti Marosszentgyörgyöt a tehergépkocsi-forgalomtól a Koronka–Jedd–Nagyernye terelőút – ezt a választ kapta Sófalvi Szabolcs polgármester, akivel a községben zajló többi beruházásról is beszélgettünk.
Százkilencven marosvásárhelyi lépcsőház lakói kérték, hogy vehessenek részt a hőszigetelési programban és országos vagy uniós pénzalapokból váljon energiahatékonyabbá otthonuk. A sorrendet a városi tanácsülésen szavazták meg csütörtökön.
Nem volt akkora felhőszakadás, mint két hónappal ezelőtt, mégsem vált be a pár napja kialakított vezetékrendszer Parajdon. A szakemberek újra megnövekedett sókoncentrációra számítanak a Kis-Küküllő vizében a következő napokban.
Nyílt levélben kéri a marosvásárhelyi RMDSZ az orvosi egyetem rektorától, hogy a nemrég megnyílt egyetemi gyógyszertárban biztosítsák a magyar feliratokat és a magyar nyelven beszélő alkalmazottakat.
A mezőgazdasági támogatások iránti kérelmek száma csökkent, a bejelentett földterületek viszont növekedtek – ez mutatja jól, hogy egyre több földterületet vonnak össze Maros megyében. Idén több mint 21 ezer gazda kért APIA-s támogatást.
Bolti eladókat, szakácsokat és -segédeket, építkezésben jártas szakembereket és biztonsági őröket keresnek a Maros megyei cégek, a legfrissebb adatok szerint. Az idén végzett fiatalok közül 128-an jelentkeztek be hivatalosan álláskeresőként.
Színes programokkal, különleges irodalmi találkozókkal, néptánccal, gyermekprogramokkal és esti koncertekkel ünnepel a hétvégén Nyárádmente. A programok Nyárádszeredában lesznek.
Karbantartási munkálatok miatt nem lehet használni Marosvásárhelyen a Somostetőn levő futópályákat.
A Bolojan-törvény jelentősen átalakítja a diákösztöndíjakat: már csak három típus marad, és kevesebb tanuló részesülhet ezekben. Sokan attól tartanak, hogy ez visszalépés az oktatásban és növelheti az iskolaelhagyást.
Folyathassa Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester a munkáját, amíg jogerős ítélet nem születik – ezt kéri petícióban a marosvásárhelyi RMDSZ.
szóljon hozzá!