
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Az ukrajnai háború kitörését követően Románia számos pontján valutafelvásárlási láz kezdődött. Így volt ez Székelyudvarhelyen is, ahol szintén megrohamozták a váltókat az eurót vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig jelentősen megemelkedett az árfolyam. A kereslet és kínálat egyensúlya két-három hét után visszaállt, a helyzet mostanra normalizálódott. A jelenségről közgazdásszal beszélgettünk.
2022. március 30., 22:112022. március 30., 22:11
2022. március 31., 11:112022. március 31., 11:11
Az orosz–ukrán háború, illetve a bizonytalanság miatt kialakult valutafelvásárlási roham következményeként jelentősen megnövekedett az euróárfolyam a székelyudvarhelyi váltóknál március elején, a hónap végére viszont mondhatni visszaállt a háború előtti rend.
Noha a Román Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamban nem volt megfigyelhető jelentősebb kiugrás a háború kitörését követően sem, a valutaváltóknál ez nem így történt: a március elején megnövekedett kereslet miatt folyamatosan emelkedett az euró árfolyama,
– idézte fel lapunknak egy székelyudvarhelyi valutaváltó működtetője. A megnövekedett keresletet egyértelműen a háború okozta bizonytalansággal magyarázta, s mint mondta, a fegyveres konfliktus kitörését követő két hétben volt a legjellemzőbb az euróra való hatalmas igény.
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Noha ki tudták szolgálni az ügyfeleket, a sorokat látva a valutaváltó működtetőjének megfordult a fejében, mi lesz akkor, ha nem csillapodik a kereslet: lesz-e huzamosabb ideig elég készletük? Erre végül nem kellett berendezkedniük, hiszen a szerdai árfolyam szerint már 4,97 lejért vásárolhattunk eurót a székelyudvarhelyi váltókban, ugyanis a kereslet normalizálódásának köszönhetően visszaesett az euró árfolyama.
– ezt erőstette meg lapunknak Geréb László közgazdász is. A szakember kifejtette, az utóbbi időben megnövekedett kereslet valóban a szomszédos országban zajló háborúval magyarázható. Mint mondta, az emberek ilyenkor bizonytalanok, és a többség egyértelműen a készpénzt gondolja a legbiztonságosabbnak, ha menekülésre kerülne sor. Érdekesnek véli azonban, hogy jellemzően eurót vásároltak, pedig ilyen esetben a „menekülővaluta” nem az, ami a konfliktuszónában érintett, hanem jelen esetben az amerikai dollár vagy a japán jen lett volna. „Az euróvásárlás olyan szempontból mégis érthető, hogy az eurózóna nem határos Ukrajnával, Szlovákiát kivéve, ettől függetlenül érdekes ez a jelenség” – fogalmazott Geréb.
Ám ennél is érdekesebbnek tartja, hogy
vagyis látszólag kevesen tudják, hogy a Román Nemzeti Bank már 2000-től más árfolyam-politikát folytat, mint a nem eurós szomszédos országok – Magyarország, Csehország és Lengyelország – nemzeti bankjai. „Ezekben az országokban úgynevezett szabad lebegtetés árfolyam-politikát folytatnak, ami azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alapján alakul ki a középárfolyam. Romániában viszont menedzselt lebegtetés van, vagyis a Román Nemzeti Bank amikor úgy érzi, hogy szükséges, beavatkozik a piaci mechanizmusokba: ha túlkínálat van euróból vagy bármilyen valutából, akkor felvásárolja, ha túlkereslet van, akkor elad valutát, így tartva bizonyos sávon belül az árfolyam mozgását” – fejtette ki a közgazdász. A két módszer közötti különbséget láthattuk az elmúlt hetekben is, amikor a forint, a zlotyi és a korona is nagyon kilengett, a román lej viszont stabil volt végig – nyugtázta.

Románia számos pontján „megrohamozták” a valutaváltókat, bankokat az eurót, dollárt vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig több helyen kimerítették a készleteket a másfél hete kirobbant ukrajnai háború okozta félelmek miatt.
Így történhetett meg az is, hogy a háborút követő két hétben zajló valutafelvásárlási láz miatt nagyon felment az árfolyama az eurónak a váltóknál, viszont a nemzeti bankos középárfolyamon nem látszott, hogy ilyen nagy a kereslet az euróra.
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Kérdésünkre, hogy hasonló folyamatokra emlékszik-e a közelmúltból, Geréb László elmondta,
Például amikor a külföldön dolgozó vendégmunkások hazajönnek az ünnepekre – itt különösen a karácsonyt megelőző időszakot emelte ki a szakember –, és elkezdik eladni az ott keresett valutát, olyankor az euró árfolyama csökken a váltóknál. Ellenben július-augusztusban, nyaralás idején felmegy azoknak az országoknak a valutája, ahová sokan elutaznak; térségünkben például jellemzően a horvát kuna vagy a bolgár leva árfolyama emelkedik. A Román Nemzeti Bank ilyenkor is menedzselt lebegtetéssel próbálja az árfolyamot szűk sávon belül tartani, hogy ne legyenek nagy kilengések – tette hozzá a szakember.
A fekete péntek időszaka az egyik legveszélyesebb periódus az online csalások szempontjából. A hatóságok több kulcsfontosságú tanáccsal intik óvatosságra a vásárlókat.
Nem fog nőni jövő évben az áfa és a többi adó, de ehhez egy komolyan megszerkesztett költségvetésre van szükség, amely „a valóságon alapul, és nem mindenféle alapot nélkülöző becslésekre” – jelentette ki a kormányfő.
Ilie Bolojan kormányfő azt mondja, mindössze 15 percet tárgyalt a hivatalában a korrupcióval gyanúsított Mihai Barbuval és a liberális politikust elkísérő Vaslui megyei üzletemberrel.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára – közölte csütörtökön Bíró Barna Botond.
Mi győzelemre játszunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a közmédiának nyilatkozva.
A kabinet csütörtöki ülésén jóváhagyta 900 ezer lej kiutalását a kormány tartalékalapjából a december elsejei ünnepségek gyulafehérvári megszervezésére.
A legfelsőbb bíróság elrendelte a Gabriel Resources vagyonának lefoglalását az állammal szembeni tartozás behajtásának biztosítékaként.
Még egy hét sem telt el novemberből, már harmadszorra volt földrengés a hónapban Romániában: csütörtökön a Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földmozgás volt Vrancea megyében 14 óra 54 perckor – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Múlt héten közel 69 ezer akut légúti fertőzéses esetet (influenza, felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás) regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Immáron a 41. történészkonferenciát rendezte meg az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskola. A rendezvényre évtizedekkel ezelőtt a városi művelődési ház nagytermét kellett kibérelni – ma elég a könyvári előadótér is.
1 hozzászólás