
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Az ukrajnai háború kitörését követően Románia számos pontján valutafelvásárlási láz kezdődött. Így volt ez Székelyudvarhelyen is, ahol szintén megrohamozták a váltókat az eurót vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig jelentősen megemelkedett az árfolyam. A kereslet és kínálat egyensúlya két-három hét után visszaállt, a helyzet mostanra normalizálódott. A jelenségről közgazdásszal beszélgettünk.
2022. március 30., 22:112022. március 30., 22:11
2022. március 31., 11:112022. március 31., 11:11
Az orosz–ukrán háború, illetve a bizonytalanság miatt kialakult valutafelvásárlási roham következményeként jelentősen megnövekedett az euróárfolyam a székelyudvarhelyi váltóknál március elején, a hónap végére viszont mondhatni visszaállt a háború előtti rend.
Noha a Román Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamban nem volt megfigyelhető jelentősebb kiugrás a háború kitörését követően sem, a valutaváltóknál ez nem így történt: a március elején megnövekedett kereslet miatt folyamatosan emelkedett az euró árfolyama,
– idézte fel lapunknak egy székelyudvarhelyi valutaváltó működtetője. A megnövekedett keresletet egyértelműen a háború okozta bizonytalansággal magyarázta, s mint mondta, a fegyveres konfliktus kitörését követő két hétben volt a legjellemzőbb az euróra való hatalmas igény.
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Noha ki tudták szolgálni az ügyfeleket, a sorokat látva a valutaváltó működtetőjének megfordult a fejében, mi lesz akkor, ha nem csillapodik a kereslet: lesz-e huzamosabb ideig elég készletük? Erre végül nem kellett berendezkedniük, hiszen a szerdai árfolyam szerint már 4,97 lejért vásárolhattunk eurót a székelyudvarhelyi váltókban, ugyanis a kereslet normalizálódásának köszönhetően visszaesett az euró árfolyama.
– ezt erőstette meg lapunknak Geréb László közgazdász is. A szakember kifejtette, az utóbbi időben megnövekedett kereslet valóban a szomszédos országban zajló háborúval magyarázható. Mint mondta, az emberek ilyenkor bizonytalanok, és a többség egyértelműen a készpénzt gondolja a legbiztonságosabbnak, ha menekülésre kerülne sor. Érdekesnek véli azonban, hogy jellemzően eurót vásároltak, pedig ilyen esetben a „menekülővaluta” nem az, ami a konfliktuszónában érintett, hanem jelen esetben az amerikai dollár vagy a japán jen lett volna. „Az euróvásárlás olyan szempontból mégis érthető, hogy az eurózóna nem határos Ukrajnával, Szlovákiát kivéve, ettől függetlenül érdekes ez a jelenség” – fogalmazott Geréb.
Ám ennél is érdekesebbnek tartja, hogy
vagyis látszólag kevesen tudják, hogy a Román Nemzeti Bank már 2000-től más árfolyam-politikát folytat, mint a nem eurós szomszédos országok – Magyarország, Csehország és Lengyelország – nemzeti bankjai. „Ezekben az országokban úgynevezett szabad lebegtetés árfolyam-politikát folytatnak, ami azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alapján alakul ki a középárfolyam. Romániában viszont menedzselt lebegtetés van, vagyis a Román Nemzeti Bank amikor úgy érzi, hogy szükséges, beavatkozik a piaci mechanizmusokba: ha túlkínálat van euróból vagy bármilyen valutából, akkor felvásárolja, ha túlkereslet van, akkor elad valutát, így tartva bizonyos sávon belül az árfolyam mozgását” – fejtette ki a közgazdász. A két módszer közötti különbséget láthattuk az elmúlt hetekben is, amikor a forint, a zlotyi és a korona is nagyon kilengett, a román lej viszont stabil volt végig – nyugtázta.

Románia számos pontján „megrohamozták” a valutaváltókat, bankokat az eurót, dollárt vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig több helyen kimerítették a készleteket a másfél hete kirobbant ukrajnai háború okozta félelmek miatt.
Így történhetett meg az is, hogy a háborút követő két hétben zajló valutafelvásárlási láz miatt nagyon felment az árfolyama az eurónak a váltóknál, viszont a nemzeti bankos középárfolyamon nem látszott, hogy ilyen nagy a kereslet az euróra.
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Kérdésünkre, hogy hasonló folyamatokra emlékszik-e a közelmúltból, Geréb László elmondta,
Például amikor a külföldön dolgozó vendégmunkások hazajönnek az ünnepekre – itt különösen a karácsonyt megelőző időszakot emelte ki a szakember –, és elkezdik eladni az ott keresett valutát, olyankor az euró árfolyama csökken a váltóknál. Ellenben július-augusztusban, nyaralás idején felmegy azoknak az országoknak a valutája, ahová sokan elutaznak; térségünkben például jellemzően a horvát kuna vagy a bolgár leva árfolyama emelkedik. A Román Nemzeti Bank ilyenkor is menedzselt lebegtetéssel próbálja az árfolyamot szűk sávon belül tartani, hogy ne legyenek nagy kilengések – tette hozzá a szakember.
Meghirdették a közbeszerzési eljárást a romániai A8-as autósztráda új szakaszára, a Targu Neamț–Iași–Ungheni szakaszra – írja a román közúti infrastruktúra fejlesztéséért felelős állami vállalat (CNIR) közleménye alapján az Economedia.ro.
Ismét megközelíthető a turisták számára a Bilea-tó környéke, miután újraindították a viharos szél miatt vasárnap leállított kötélpályás szállítást – nyilatkozták kedden az Agerpresnek a felvonót működtető vállalat alkalmazottai.
Erős szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hivatásos tűzoltóknak hétfőn országos szinten több mint 1800 bevetésük volt; 1490 esetben sürgősségi orvosi ellátást kellett nyújtaniuk, ugyanakkor 95 tüzet oltottak el, 265 esetben pedig a közösségek és azok tulajdonának védelmében léptek fel.
Kéz-, arc- és szemsérülésekkel kerülnek gyakran kórházba gyerekek az ünnepi időszakban petárdák és hibás tűzijátékok miatt. A balesetek másodpercek alatt megtörténnek, és akár maradandó következményekkel is járhatnak.
A karácsony előtti ellenőrzések eredménye jobb, mint a korábbi években, de ennek nem örömteli ok áll a hátterében.
Az elmúlt 24 órában 23 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 26 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Salvamont.
Fagyosan indult az év utolsó előtti reggele, Székelyföld-szerte mínusz 10 fok közelébe csökkent a hőmérséklet keddre virradóan. A leghidegebb ezúttal a háromszéki Bodzafordulón volt – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
A kártya története legalább háromezer éves múltra tekint vissza, Európában a 14. századtól kezdett elterjedni. Az ördög bibliájának, merthogy így is nevezték, 190 éve magyar változta is ismert, amelynek napját 2013 óta december 29-én tartjuk.
Cáfolta hétfőn az oktatási minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
1 hozzászólás