
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Az ukrajnai háború kitörését követően Románia számos pontján valutafelvásárlási láz kezdődött. Így volt ez Székelyudvarhelyen is, ahol szintén megrohamozták a váltókat az eurót vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig jelentősen megemelkedett az árfolyam. A kereslet és kínálat egyensúlya két-három hét után visszaállt, a helyzet mostanra normalizálódott. A jelenségről közgazdásszal beszélgettünk.
2022. március 30., 22:112022. március 30., 22:11
2022. március 31., 11:112022. március 31., 11:11
Az orosz–ukrán háború, illetve a bizonytalanság miatt kialakult valutafelvásárlási roham következményeként jelentősen megnövekedett az euróárfolyam a székelyudvarhelyi váltóknál március elején, a hónap végére viszont mondhatni visszaállt a háború előtti rend.
Noha a Román Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamban nem volt megfigyelhető jelentősebb kiugrás a háború kitörését követően sem, a valutaváltóknál ez nem így történt: a március elején megnövekedett kereslet miatt folyamatosan emelkedett az euró árfolyama,
– idézte fel lapunknak egy székelyudvarhelyi valutaváltó működtetője. A megnövekedett keresletet egyértelműen a háború okozta bizonytalansággal magyarázta, s mint mondta, a fegyveres konfliktus kitörését követő két hétben volt a legjellemzőbb az euróra való hatalmas igény.
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Noha ki tudták szolgálni az ügyfeleket, a sorokat látva a valutaváltó működtetőjének megfordult a fejében, mi lesz akkor, ha nem csillapodik a kereslet: lesz-e huzamosabb ideig elég készletük? Erre végül nem kellett berendezkedniük, hiszen a szerdai árfolyam szerint már 4,97 lejért vásárolhattunk eurót a székelyudvarhelyi váltókban, ugyanis a kereslet normalizálódásának köszönhetően visszaesett az euró árfolyama.
– ezt erőstette meg lapunknak Geréb László közgazdász is. A szakember kifejtette, az utóbbi időben megnövekedett kereslet valóban a szomszédos országban zajló háborúval magyarázható. Mint mondta, az emberek ilyenkor bizonytalanok, és a többség egyértelműen a készpénzt gondolja a legbiztonságosabbnak, ha menekülésre kerülne sor. Érdekesnek véli azonban, hogy jellemzően eurót vásároltak, pedig ilyen esetben a „menekülővaluta” nem az, ami a konfliktuszónában érintett, hanem jelen esetben az amerikai dollár vagy a japán jen lett volna. „Az euróvásárlás olyan szempontból mégis érthető, hogy az eurózóna nem határos Ukrajnával, Szlovákiát kivéve, ettől függetlenül érdekes ez a jelenség” – fogalmazott Geréb.
Ám ennél is érdekesebbnek tartja, hogy
vagyis látszólag kevesen tudják, hogy a Román Nemzeti Bank már 2000-től más árfolyam-politikát folytat, mint a nem eurós szomszédos országok – Magyarország, Csehország és Lengyelország – nemzeti bankjai. „Ezekben az országokban úgynevezett szabad lebegtetés árfolyam-politikát folytatnak, ami azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alapján alakul ki a középárfolyam. Romániában viszont menedzselt lebegtetés van, vagyis a Román Nemzeti Bank amikor úgy érzi, hogy szükséges, beavatkozik a piaci mechanizmusokba: ha túlkínálat van euróból vagy bármilyen valutából, akkor felvásárolja, ha túlkereslet van, akkor elad valutát, így tartva bizonyos sávon belül az árfolyam mozgását” – fejtette ki a közgazdász. A két módszer közötti különbséget láthattuk az elmúlt hetekben is, amikor a forint, a zlotyi és a korona is nagyon kilengett, a román lej viszont stabil volt végig – nyugtázta.

Románia számos pontján „megrohamozták” a valutaváltókat, bankokat az eurót, dollárt vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig több helyen kimerítették a készleteket a másfél hete kirobbant ukrajnai háború okozta félelmek miatt.
Így történhetett meg az is, hogy a háborút követő két hétben zajló valutafelvásárlási láz miatt nagyon felment az árfolyama az eurónak a váltóknál, viszont a nemzeti bankos középárfolyamon nem látszott, hogy ilyen nagy a kereslet az euróra.
FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD
Kérdésünkre, hogy hasonló folyamatokra emlékszik-e a közelmúltból, Geréb László elmondta,
Például amikor a külföldön dolgozó vendégmunkások hazajönnek az ünnepekre – itt különösen a karácsonyt megelőző időszakot emelte ki a szakember –, és elkezdik eladni az ott keresett valutát, olyankor az euró árfolyama csökken a váltóknál. Ellenben július-augusztusban, nyaralás idején felmegy azoknak az országoknak a valutája, ahová sokan elutaznak; térségünkben például jellemzően a horvát kuna vagy a bolgár leva árfolyama emelkedik. A Román Nemzeti Bank ilyenkor is menedzselt lebegtetéssel próbálja az árfolyamot szűk sávon belül tartani, hogy ne legyenek nagy kilengések – tette hozzá a szakember.
Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
1 hozzászólás