
Milliószámra ültetik a facsemetéket a székelyföldi erdőkben
Fotó: Tamás Attila
Az erdőfelújítás és a csemeteültetés időszaka van, a székelyföldi erdőkben néhol már megkezdődött a munka, de hegyvidéki területeken még a hóolvadást, az időjárási viszonyok enyhülését várják. Több millió facsemetét kell elültetni ebben az évben, és fontos az elmúlt évek széldöntései miatt kitermelt famennyiség pótlása úgy az állami, mint a közbirtokossági, vagy magánterületeken.
2022. április 10., 20:402022. április 10., 20:40
2022. április 10., 21:212022. április 10., 21:21
A dombvidéken már javában tart a munka, a magasabban fekvő övezetekben viszont még várni kell a facsemeték ültetésére, mert fagyott a talaj, és a hó sem olvadt még el.
A Hargita és Maros megyei szakemberektől arról érdeklődtünk, hogy mekkora területeket terveznek idén beültetni, és milyen fafajtákból használják fel a legtöbb csemetét.
Hargita megyében a legjelentősebb méretű faültetést a több mint 46 000 hektárnyi erdőt felügyelő Csíki Magánerdészet területein végzik el, ez annak is tulajdonítható, hogy
Lakatos Csongor erdőmérnök arról tájékoztatott, hogy idén 445 hektáron terveznek erdőtelepítést,
A széldöntések sújtotta területek közül a csíkszentdomokosi és csíkszenttamási erdőkben kezdődik meg az újraerdősítés, a munkálatokat a közbirtokosságokkal szerződésben álló, szakmai bizonylattal rendelkező cégek végzik, néhány helyen napszámosokat is bevonnak.
– ismertette a szakember. Mivel a helyi termelők és a közbirtokosságok előállította csemeték nem fedezik a szükségleteket, ezért a környező megyékből is kellett vásárolni.
Fotó: Tamás Attila
Nem kezdik még el idén a széldöntések sújtotta területek újraerdősítését – vázolta érdeklődésünkre Korpos Attila erdőmérnök, a több mint 20 000 hektárt ügykezelő Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal szakembere. Mint elmondta,
Idén 60 hektárnyi területen terveztek csemeteültetést, emellett hézagpótlást is végeznek. Lucfenyőt és vörösfenyőt ültetnek, a munka április végén kezdődhet meg, és májusban is tartani fog számításaik szerint.
A Parajdi Erdőrendészeti Hivatal területén a két évvel ezelőtti széltörések nyomán kitermelt fa helyére 15 hektáron 65 ezer csemetét ültetnek el, hézagpótlást pedig 6,6 hektáron végeznek, ehhez 35 ezer facsemetét használnak fel. A legtöbb itt is a lucfenyő, de ültetnek még kocsánytalan tölgyet, bükköt, égert, erdeifenyőt is – tudtuk meg Kacsó Zoltán erdőmérnöktől. Az illetékes szerint
Szintén a 2020. februári széldöntések miatt ültetnek be idén 37 hektárnyi területet a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatalhoz tartozó erdőkben – tudtuk meg Kádár Tibor Sándor erdőmérnöktől.
Összesen 250 ezer csemetét használnak fel, ezek mintegy 90 százaléka lucfenyő, de fontos kiegészítő fajokat is ültetnek, mint hegyi juhar, magas kőris, lombhullató fenyő, madárberkenye – ismertette. „A munka nagy részét szakosodott cégek végzik, ők biztosítják az egyre kritikusabban hiányzó munkaerőt.
– vázolta a szakember.
Fotó: Beliczay László
Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság illetékese, Gál Emil erdőmérnök szerint az állami tulajdonú erdőterületeken 41,47 hektárt ültetnek be, hézagpótlást is végeznek a korábbi ültetésekben 10,26 hektáron. Az erdészet által ügykezelt magántulajdonú és önkormányzati területeken 131,58 hektáron fognak facsemetét ültetni, 27,79 hektáron pedig hézagpótlás lesz. Emellett természetes felújulás is történt az erdőkben, 18 hektárnyi állami, 69,27 hektárnyi pedig közbirtokossági és magánterületeken.
„Az udvarhelyi zónában már a dombvidéki területeken hozzákezdtek a munkához, a lomblevelűekkel, a csíki és gyergyói övezetben viszont még a csemetekertekben is fagyos föld, nem lehet a csemetéket kiszedni, ezért várni kell, amúgy is hó van a hegyekben” – magyarázta a szakember. Az ültetőanyag legnagyobb része saját termelésből származik, egy részét a tulajdonosok állították elő, az ültetés legnagyobb részét szerződés alapján cégek végzik – tudtuk meg.
A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság által felügyelt állami tulajdonú erdőkben idén 251 hektáron végeznek újraerdősítést, az állami erdészet által szerződések alapján ügykezelt magánszemélyek, illetve helyi közigazgatási egységek tulajdonát képező területeken pedig 91 hektáron – tájékoztatott kérdésünkre Vasile Pușcas erdőmérnök, az igazgatóság erdőfelújítással megbízott illetékese. Ezek mellett 33, illetve 7 hektáron korábbi ültetések utáni hézagpótlást is végeznek.
Az ültetőanyag 85 százaléka az erdészeti igazgatóság saját ültetvényeiről származik, a fennmaradó részt más megyékből szerezték be – tudtuk meg. Vasile Pușcas arról számolt be, hogy
A szakcégek mellett néhány helyszínen önkénteseket is bevonnak az erdőtelepítésbe – közölte az illetékes.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás