A széldöntések által okozott károkat is pótolják az erdősítéssel

A Hargita és Maros megyei szakemberektől arról érdeklődtünk, hogy mekkora területeket terveznek idén beültetni, és milyen fafajtákból használják fel a legtöbb csemetét.

Ültetés a széldöntések után

Hargita megyében a legjelentősebb méretű faültetést a több mint 46 000 hektárnyi erdőt felügyelő Csíki Magánerdészet területein végzik el, ez annak is tulajdonítható, hogy

Lakatos Csongor erdőmérnök arról tájékoztatott, hogy idén 445 hektáron terveznek erdőtelepítést,

A széldöntések sújtotta területek közül a csíkszentdomokosi és csíkszenttamási erdőkben kezdődik meg az újraerdősítés, a munkálatokat a közbirtokosságokkal szerződésben álló, szakmai bizonylattal rendelkező cégek végzik, néhány helyen napszámosokat is bevonnak.

– ismertette a szakember. Mivel a helyi termelők és a közbirtokosságok előállította csemeték nem fedezik a szükségleteket, ezért a környező megyékből is kellett vásárolni.

Idén 60 hektárnyi területen terveztek csemeteültetést, emellett hézagpótlást is végeznek. Lucfenyőt és vörösfenyőt ültetnek, a munka április végén kezdődhet meg, és májusban is tartani fog számításaik szerint. 

A Parajdi Erdőrendészeti Hivatal területén a két évvel ezelőtti széltörések nyomán kitermelt fa helyére 15 hektáron 65 ezer csemetét ültetnek el, hézagpótlást pedig 6,6 hektáron végeznek, ehhez 35 ezer facsemetét használnak fel. A legtöbb itt is a lucfenyő, de ültetnek még kocsánytalan tölgyet, bükköt, égert, erdeifenyőt is – tudtuk meg Kacsó Zoltán erdőmérnöktől. Az illetékes szerint

Szintén a 2020. februári széldöntések miatt ültetnek be idén 37 hektárnyi területet a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatalhoz tartozó erdőkben – tudtuk meg Kádár Tibor Sándor erdőmérnöktől.

Összesen 250 ezer csemetét használnak fel, ezek mintegy 90 százaléka lucfenyő, de fontos kiegészítő fajokat is ültetnek, mint hegyi juhar, magas kőris, lombhullató fenyő, madárberkenye – ismertette. „A munka nagy részét szakosodott cégek végzik, ők biztosítják az egyre kritikusabban hiányzó munkaerőt.

– vázolta a szakember.

„Az udvarhelyi zónában már a dombvidéki területeken hozzákezdtek a munkához, a lomblevelűekkel, a csíki és gyergyói övezetben viszont még a csemetekertekben is fagyos föld, nem lehet a csemetéket kiszedni, ezért várni kell, amúgy is hó van a hegyekben” – magyarázta a szakember. Az ültetőanyag legnagyobb része saját termelésből származik, egy részét a tulajdonosok állították elő, az ültetés legnagyobb részét szerződés alapján cégek végzik – tudtuk meg.

A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság által felügyelt állami tulajdonú erdőkben idén 251 hektáron végeznek újraerdősítést, az állami erdészet által szerződések alapján ügykezelt magánszemélyek, illetve helyi közigazgatási egységek tulajdonát képező területeken pedig 91 hektáron – tájékoztatott kérdésünkre Vasile Pușcas erdőmérnök, az igazgatóság erdőfelújítással megbízott illetékese. Ezek mellett 33, illetve 7 hektáron korábbi ültetések utáni hézagpótlást is végeznek.

Az ültetőanyag 85 százaléka az erdészeti igazgatóság saját ültetvényeiről származik, a fennmaradó részt más megyékből szerezték be – tudtuk meg. Vasile Pușcas arról számolt be, hogy

A szakcégek mellett néhány helyszínen önkénteseket is bevonnak az erdőtelepítésbe – közölte az illetékes.