Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Csökkentik a torlódást a városközponti parkoló környékén

20:56

Három piros lap és gólzápor – látványos meccsen győzött a sepsiszentgyörgyi futsalcsapat

19:55

Lehet már alkudozni a fenyőfára a marosvásárhelyi nagypiacon

19:53

Meg sem kellett izzadnia a VSK Székelyudvarhelynek, hogy megszerezze a diadalt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Tehetetlenek Csíkszeredában a gazda nélkül kószáló lovak ügyében

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

A pedagógusok szerint romlott a diákok tudásszintje az online oktatás egy éve alatt

Az online oktatásban a számonkérés, a tananyag mennyisége és a tanulók figyelmének fenntartása is kihívás a pedagógusok számára. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Az online oktatás a jelenléti tanítással szemben eltérő, sajátos jellemzőkkel rendelkezik, amelyek korlátozhatják vagy meg is hiúsíthatják a képzési tevékenység sikerét. Elég csak arra gondolni, hogy míg az osztályteremben viszonylag aktív hallgatóság számára kell megtartani az előadást, addig ez az online térben egyáltalán nem garantált – a több mint egy éve fennálló helyzetre reflektálva készített online felmérést a székelyudvarhelyi Magok Egyesület.

Kovács Eszter

2021. április 25., 21:542021. április 25., 21:54

Több mint kétszáz oktató töltötte ki a harminc kérdésből álló online ívet, amelynek elsődleges célja volt beazonosítani, hogy a pandémia második évében milyen jellegű segítségre lenne szükségük a pedagógusoknak.

A válaszadók 73 százaléka Hargitai megyei volt, a fennmaradó 27 százalék pedig Erdély más területeiről származott Szatmártól Brassóig. A felhívásra válaszoló pedagógusok hetven százaléka városi tanintézetben oktat, 93 százalékuk nő.

A válaszadók közel fele negyven és ötven év közötti, az átlagéletkor is negyven fölötti. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy X-gerenációs pedagógusokról van szó, akik zömmel fiatal felnőttként találkoztak a számítógéppel, tehát nem beleszülettek a digitális korszakba, hanem később találkoztak vele.

Számukra egy picit idegenebb terep lehetett az online oktatás” – magyarázta Veres Hanga. A kutatást vezető szociológus-közgazdász hozzátette: a minta arányosságát tekintve fontos adalék, hogy a válaszadók között körülbelül 25–25 százalékban oszlottak meg az óvodai, az elemi, illetve a középiskola alsó- és felső tagozatában tanító pedagógusok.

Tudni akartuk, hogy az online oktatásban mennyire volt lehetőség fejlődésre a jobb tanítási élmény és eredményesség érdekében, valamint mennyi plusz munkával járt mindez. Illetve, hogyan működött a számonkérés, romlott vagy javult a diákokkal és a szülőkkel való viszony

– sorolta a kutatás fókuszait az szakember.

Autodidakta-módon tanultak bele

Mint megtudtuk, a kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy az oktatóknak intenzívebb munkát és jelentősebben több időt kellett fordítaniuk az oktatás és számonkérés megtervezésére és kivitelezésére.

A digitális oktatásra való átállás sem könnyebbé, sem kényelmesebbé nem tette a nevelő és ismeretátadó tevékenységet, de sokkal nehezebbé vált a számonkérés, és arra sincs garancia, hogy a diákok önállóan dolgoztak a felmérőírás közben.

A kutatás egyik fókusza volt ugyanakkor, hogy a digitális kompetenciák vagy a didaktikai módszerek terén szorulnak segítségre az oktatók, s mint a válaszokból kiderült, a pandémia kezdete óta mindenki vagy így, vagy úgy, de képezte és fejlesztette magát ezen a területen, ezért ősszel már jobban ráhangolódva tudtak teljesíteni a digitális oktatásban.

Tehát menet közben egymástól és képzéseken, vagy akár a diákok segítségével sajátították el a online oktatáshoz szükséges technikai tudást.

Másfajta módszertan szükséges

„Tavaly ilyentájt készítettünk egy felmérést a tanárok körében. Akkor a megkérdezettek kétharmada mondta, hogy nehézséget okoz számára a digitális eszközök használata. A jelen kutatás elkészítésekor ellenben ez az arány megfordult, így most már a válaszadók több mint kétharmada otthonosan mozog az online térben” – fejtette ki Veres Hanga. Ezzel szemben a válaszadók zöme a didaktikai módszertanok terén segítségre szorulna.

A felmérésből továbbá az is kiderült, hogy bár a diákokkal való kapcsolat és kommunikáció nem romlott az elmúlt évben, a tanulók tudásszintje viszont igen.

Egy +3 – -3-as skálán -1,12 lett az eredmény. Ez nem olyan nagy mértékű romlás, de ha az oktatás célja a tudás gyarapítása, akkor ez mindenképpen kudarc

– hangsúlyozta a szakember. Ugyancsak fontos, hogy a válaszadó pedagógusok többsége szerint a tantervben szereplő tananyagnak csupán töredéke adható át online.

Példaként mondhatjuk, hogy a mostani hetedik osztályosok tudásszintje gyengébb, kevesebb mint a tavalyi hetedikes diákoké

– magyarázta a szakember megjegyezve: a romlásért azonban nem csupán a pedagógusok a felelősek.