
Csíkpálfalva és Csíkdelne közös énekkara a tavalyi Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón
Fotó: Csíkdelne-Csíkpálfalva Egyházi Kórusa
Az egyébként külön-külön tevékenykedő csíkdelnei és csíkpálfalvi egyházi kórusok a kórustalálkozókon és a templombúcsúk alkalmával együtt énekelnek. Mindkét énekkar esetében az az elsődleges cél, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot.
2017. május 09., 12:542017. május 09., 12:54
2017. május 09., 12:542017. május 09., 12:54
Csíkdelne és Csíkpálfalva kórusát 1970-ben alakította meg Antal György, a két közösség akkori kántora. Az énekkarok 1995-ig külön-külön tevékenykedtek, az év április 22-én viszont egyesített kórusként léptek fel a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón. Azóta is közös kórussal mutatják meg tudásukat az évente szervezett találkozókon, illetve a két falu templomának búcsúünnepén is közösen énekelnek, minden más ünnepi alkalomkor viszont külön-külön zengik a megtanult kórusműveket – számolt be a kezdetekről Antal Ildikó kántor, aki édesapjától vette át a stafétát, és vállalta el az egyházközségben a kántori feladatokat.
Jelenleg a delnei énekkarban harminchatan, a pálfalvi kórusban pedig tizennégyen énekelnek. Mint azt a kórusvezető elmondta, valamikor hasonló létszámmal indult a két énekkar, az utóbbi időben viszont a pálfalvi idősebb énekesek kiálltak. Helyüket részben fiatalabbak vették át, de mindenképp szeretnének további tagokat toborozni. A delnei kórusban egy középkorú generáció énekel, akiknek már gyermekeik is csatlakoztak a csapathoz.
„Ezért is nagyon jó a közösségünk, mert családias – együtt vannak szülök, gyermekek, házaspárok, keresztszülők, akik mind szeretnek énekelni” – jegyezte meg mosolyogva a karvezető.
Évente hat-tíz kórusművet tanul meg a két énekkar, az ünnepi alkalmak előtt heti egy-két próbát tartanak – részletezte a kántor. Elmondta azt is, mivel a tagok iskolai, illetve munkaprogramja jelentősen különbözik, csak ritkán fordul elő, hogy mindenki jelen legyen a próbákon. De amikor élesben való éneklésre kerül a sor, akkor nagyon fegyelmezettek és figyelmesek a kórustagok. Arra törekednek, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, és teljes lélekkel bekapcsolódjanak a közös éneklésbe Isten dicsőségére és mások javára. Nemcsak a próbákon vannak együtt a tagok, hiszen rendszerint közös kirándulásokat is szerveznek, ezeket az énekesek kezdeményezik és szervezik a helyi plébános támogatásával.
A csíkdelnei kórus tagjai
Balla Szilvia, Becze István, Birta Éva, Birta Levente István, Boros Szilvia, Csomortáni Mária, Dobolyi Szekeres Bernadett, Dobolyi Szekeres Tamás, János Ildikó, Kánya Rozália, Kovács Attila, Kovács Beáta, Kovács Edit, Kovács Enikő, Kovács Erzsébet, Kovács Evelin, Kovács Gyárfás, Kovács István, Kovács József, Kovács Loránd, Kovács Zsuzsanna, Ladó Anett, Ladó Attila, Ladó Melinda, Ladó Róbert, Ladó Zsuzsanna, Nagy-Ladó Emese, Nagy-Ladó Kálmán, Pál Izabella, Péli Magdolna, Péter Zsófia, Pintyi János, Szabó Levente, Zöld Ibolya, Zöld Ilona, Zöld Tamás.
Az énektanár meglátása szerint
Emiatt is törekednek úgy énekelni a műveket, hogy az mindenkinek szóljon, örömmel töltse el a lelkeket. Azt is megtudtuk, hogy nincs nagy szigorúság a felkészülések során sem, mivel az az elsődleges szempont, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot, szeressék kórustársait és szeressenek énekelni. Kérdésünkre, hogy mi motiválja a kóristákat kifejtette, elsősorban a hitük, hiszen mindannyian templomba járó személyek, illetve a közösségbe való tartozás.
A kórusok legfontosabb támogatója Csintalan László plébános, aki mind anyagilag, mind lelkileg segíti az énekkarok munkáját. Egyrészt ő biztosítja a próbákhoz a hittantermet, másrészt mivel a lelkipásztor is kántori családból származik, szükség esetén zenei tanácsokkal is ellátja a kóristákat. Emellett a delnei közbirtokosság támogatására is számíthatnak. Az általuk 2011-ben szervezett kórustalálkozón léptek fel először népviseletben a kórustagok, azelőtt fehér ingben, fekete nadrágban vagy szoknyában énekeltek az ünnepek alkalmával. Hat éve határozták el, hogy azt követően is székely ruhát öltenek ezekre az alkalmakra, más fellépő ruhán egyelőre nem is gondolkodnak – ismertette Antal Ildikó. Megjegyezte, a megfelelő felkészüléshez és a fellépésekhez is minden feltétel adott számukra.
Elsősorban a helyi egyházi ünnepeket teszik szebbé énekükkel, emellett pedig rendszeres résztvevőik a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozónak. A liturgiában elsősorban a zsoltárokat, gregorián introitusokat, communiókat, miseénekeket szólaltatja meg a kar. A kántor szerint a találkozó több szempontból is fontos, egyrészt az együtt éneklés öröméért, illetve más kórusok meghallgatásáért, a tanulásért. Jó látnia, hogy most már régi ismerősökként üdvözlik egymást a különböző települések énekkarainak tagjai, illetve megtisztelik egymást azzal, hogy figyelnek a többiek éneklésére, nemcsak a saját fellépésükért vannak jelen.
A csíkpálfalvi kóristák
Csiszér Csongor, Fülöp Lajos, Fülöp Mária, Kopacz Melinda, Kopacz Szilárd, Kristó Tímea, László Ibolya, Pál Gábor, Pintyi Ágnes, Pintyi Antal, Ruczuj Krisztina, Ruczuj Pál, Salamon Emese, Salamon Ignác.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
szóljon hozzá!