Vâlcov: nem kell új IMF-hitelmegállapodás

Ugyanakkor – tette hozzá – Romániának erre az eshetőségre is van megoldása, a „híres 5 milliárdos puffer, ami menet közben elérte a 9,2 milliárdot”.

Arra a kérdésre, fennáll-e a veszély, hogy IMF-megállapodás nélkül Románia drágábban jusson hitelekhez a nemzetközi piacokról, Vâlcov azt mondta, nem hiszi, hogy ez a veszély valós lenne.

„Vannak vélemények és vélemények. Egyes szakértők támogatják, hogy újabb megállapodást kössünk a valutaalappal és az Európai Bizottsággal – jó, utolsók lennénk Európában, akik ezt megteszik. Mások az én véleményemet osztják, s azt mondják, nem kell folytatni” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Amint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök alig tíz napja arról beszélt, hogy Románia Lengyelország példájára úgynevezett rugalmas hitelkeretet nyitna a Nemzetközi Valutaalapnál a jövő évben. Ponta egyúttal reményét fejezte ki, hogy kormánya sikeresen lezárja a jövő évben lejáró elővigyázatossági típusú hitelszerződést.

Ő is úgy vélte, hogy Romániának nem lesz szüksége újabb elővigyázatossági hitelmegállapodásra, ezért gondolkodnak más típusú hitelkeretről. A kormány tagjai ezt megelőzően viszont határozottan úgy nyilatkoztak, hogy 2015-től Romániának nem lesz szüksége IMF-hitelmegállapodásra.

Mint ismeretes, az országnak jelenleg 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése van az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, amelyet a két intézmény fele-fele arányban biztosít.

Az IMF által vezetett nemzetközi hitelezői küldöttség várhatóan januárban érkezik ismét Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra, miután a kormány és a nemzetközi hitelezők között idén nézeteltérés támadt a Ponta-kabinettel, miután utóbbi a hitelezők beleegyezése nélkül csökkentette 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értékét.

Emiatt az IMF nyáron a felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából. Legutóbb december elején jártak Bukarestben, akkor viszont kizárólag a jövő évi költségvetés sarokszámairól egyeztettek a kormány illetékeseivel.

Kihirdette Johannis a költségvetést

Kihirdette Klaus Johannis államfő hétfőn a 2015-ös évi állami költségvetést, miután az alkotmánybíróság elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által emelt kifogásokat. Amint arról beszámoltunk, az ellenzéki alakulat a büdzsé parlamenti elfogadása után azzal érvelve fordult a taláros testülethez, hogy a költségvetés alapját nem egy valós stratégia jelenti. A PNL ugyanakkor az adócsalást bátorító, a befektetéseken takarékoskodó, gazdaságellenes, sebtében összetákolt improvizációnak nevezte a Ponta-kormány jövő évi terveit.

A döntéshozók december 21-én bólintottak rá a büdzsére, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. A kormány ugyanakkor arról is megállapodott az ország nemzetközi hitelezőivel – a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal –, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.

A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.