SZNT: nemzetállamban is lehet autonómia

Az SZNT elnöke „makacsul visszatérő előítéletnek” nevezte azt a nézetet, hogy a területi autonómia összeegyeztethetetlen a román alkotmány első cikkelyében rögzített „egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam” meghatározással. Hozzátette, éppen ezért az SZNT soha nem is kérte, s nem is kéri Románia alkotmányának a módosítását. Izsák Balázs megállapította, hogy az Európai Unióban Románia az egyedüli ország, amelyik nemzetállamnak tartja önmagát; még a nemzetállam fogalmát megalkotó Franciaország is „oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaságként” határozza meg önmagát.

Az SZNT elnöke szerint a nemzetállam fogalmának nincs is általánosan elfogadott meghatározása, azt viszont pontosan lehet tudni, hogy milyen értelmezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog normáival. Ezeket az önmeghatározást korlátozó elveket – amilyen például a diszkriminációmentesség elve – maga a román alkotmány is tartalmazza. Izsák szerint megannyi alkotmányos alapelvnek ellentmond a nemzetállamnak az a hallgatólagosan elfogadott értelmezése, amely Romániát a román nemzetiségű állampolgárok hazájának tekinti.

Az SZNT szerint Székelyföld autonómiája a román állam oszthatatlanságával sem ellentétes. A nép a szuverenitást ugyanis nemcsak a parlament révén, hanem más képviseleti szervein keresztül is gyakorolja. „Márpedig Székelyföld Önkormányzati Tanácsa éppen egy ilyen képviseleti szerv” – állapította meg az SZNT elnöke. „Ha nem hoz az autonómia számára kedvező változást az alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, Románia hatályos alkotmánya egyetlen érvet sem kínál Székelyföld önkormányzása ellen” – hangoztatta Izsák Balázs. A székelyföldi autonómiatörekvéseket a román politikusok általában az alkotmány első cikkelyére hivatkozva minősítik alkotmányellenesnek.