
A munkanélküliség fontos mutató. Cél, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont
Közzétette új növekedési stratégiáját az Európai Bizottság. A dokumentumban négy fő szempontot – környezeti fenntarthatóság, termelékenységnövekedés, méltányosság és makrogazdasági stabilitás – vettek figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az utóbbi esetében tapasztalt egyensúlyhiányok kimutatására készült jelentésben továbbá azt ajánlották, hogy 2020-ban vonjanak részletes vizsgálat alá 13 tagállamot, köztük Romániát is.
2020. január 06., 09:072020. január 06., 09:07
2020. január 06., 09:102020. január 06., 09:10
Az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagját, amely az éves fenntartható növekedési stratégiát is tartalmazza, a minap hozták nyilvánosságra. Mint a témában közölt beszámolóból kiderült, a dokumentum meghatározza az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, és az európai zöld megállapodás prioritásainak megfelelően a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást helyezi az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjába. Célja annak biztosítása, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, az első klímasemleges kontinenssé váljon, továbbá innovációtól és versenyképes vállalkozószellemtől pezsgő központ legyen.
A tagállamoknak ezekhez az elképzelésekhez igazodva kell megfogalmazniuk és leadniuk a jövő évben nemzeti szakpolitikáikat és stratégiáikat, ezek alapján pedig a Bizottság országspecifikus ajánlásokat fog javasolni számukra.
Az éves fenntartható növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az ember- és földközpontú gazdaság kialakításához a tagállamok strukturális reformjainak, foglalkoztatáspolitikáinak, valamint beruházási és felelős költségvetési politikáinak e szempontokon kell alapulniuk. A szóban forgó négy szempont a környezeti fenntarthatóság, a termelékenységnövekedés, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás.
A növekedési stratégia mellett ugyanakkor egyéb meghatározó dokumentumokat is közölt a Bizottság az őszi gazdasági csomag részeként. Ezek közül az egyik legérdekesebb a riasztási mechanizmus (a makrogazdasági egyensúlyhiányok kimutatására szolgáló eszköz) keretében készült jelentés. Ebben azt ajánlották, hogy 2020-ban 13 tagállamot vonjanak alapos vizsgálat alá az esetleges makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása és súlyosságának értékelése céljából.
Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország mellett. Ezen tagállamok mindegyikét egyébként már az eljárás előző éves ciklusában is felülvizsgálták, és megállapították, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány tapasztalható esetükben.
De mit takar a makrogazdasági egyensúlyhiány, mi miatt alakul ki, és milyen következményei lehetnek? Mint Králik Loránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta:
Mindegyik esetében problémákhoz vezethet az egyensúly eltolódása, Romániában pedig számos példát láthatunk erre. Arra is rámutatott, hogy a jelentésben szereplő adatok csak a 2019 januárjáig tartó időszakra vonatkoznak, Románia esetében pedig azóta még súlyosabb lett a makrogazdasági egyensúlyhiány.
A jelentésben, melynek alapján elindítják majd a vizsgálatot (amelyet az esetleges válságokra való felkészülés érdekében végeznek) több tényezőt is kifogásoltak Románia esetében. Elsősorban azt, hogy
A másik tényező, amelyre kitértek, hogy bár a munkanélküliségi arány alacsony az országban, az aktivitási is az.
„Ez azt jelenti, hogy alacsony az aktív korú lakosság (15–64 év) aránya az országban, hiszen számottevő részük külföldön dolgozik. Az aktivitási arány pedig nem is fog javulni, amíg ilyen magas lesz a romániai vendégmunkások száma” – mutatott rá az oktató.
Hozzátette, ezek mellett egy másik aggasztó álláspontot is ki lehet olvasni a jelentésből. Elmondása szerint elég furcsa, hogy miközben a GDP-növekedés 2018-ban 4 százalékos volt, a kormány a következő évekre is a bruttó hazai termék esetében 4,1 százalékkal tervezi a költségvetést. Eközben a költségvetési hiánnyal kevésbé foglalkoznak, pedig az utóbbi hónapokban pontosan ez vált a legjelentősebb problémává.
– hívta fel a figyelmet Králik. Zárásként arra is kitért, hogy a jelentésben a létminimumon élők magas számát is kifogásolták (a lakosság 32,5 százaléka).
A román külügyminisztérium tájékoztatja az Olaszországban tartózkodó, az országon átutazó vagy oda utazni szándékozó román állampolgárokat, hogy 2026. november 21–22-én több sztrájkot is terveznek.
Fogyasztói jogorvoslati portált és árfigyelő weboldalt hozott létre az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy segítse a fogyasztókat jogaik védelmében és átláthatóbbá tegye a piacot.
Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján.
Az emberek és a környezet védelme érdekében betiltja minden hagyományos, egy százalékos vagy annál nagyobb arányban ólmot tartalmazó sörét használatát és értékesítését az Európai Unió – erről az Európai Bizottság tájékoztatott kedden.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnökjelöltje kedden bejelentette, hogy ha az öt hónap múlva esedékes elnökválasztáson őt választják meg államfőnek, azonnal elindítja a nyugdíjreformját.
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a Temu megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályt (DSA), mert nem tett megfelelő intézkedéseket az illegális és nem biztonságos termékek értékesítésének megakadályozására.
Csütörtökön találkozik egymással Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök – jelentette be a Fehér Ház helyi idő szerint pénteken.
Ukrajna Dániával közösen egy olyan projekt kidolgozásán dolgozik, amelynek keretében különböző típusú drónok segítségével kísérnék a teherhajókat a Fekete-tengeren, védelmet nyújtva az orosz támadásokkal szemben.
Robbanószerkezettel vetett véget életének egy ember kedd reggel Zágráb központjában, a Mimara Múzeum közelében. A rendőrség elsődleges megállapításai szerint öngyilkosság történt, a robbanásban más nem sérült meg – jelentette a helyi sajtó.
Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte Donald Tusk lengyel kormányfő szombat esti sajtóértekezletén.
szóljon hozzá!