Romlott a versenyképesség az állami szférában alkalmazott béremelés miatt

Az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagját, amely az éves fenntartható növekedési stratégiát is tartalmazza, a minap hozták nyilvánosságra. Mint a témában közölt beszámolóból kiderült, a dokumentum meghatározza az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, és az európai zöld megállapodás prioritásainak megfelelően a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást helyezi az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjába. Célja annak biztosítása, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, az első klímasemleges kontinenssé váljon, továbbá innovációtól és versenyképes vállalkozószellemtől pezsgő központ legyen.

A tagállamoknak ezekhez az elképzelésekhez igazodva kell megfogalmazniuk és leadniuk a jövő évben nemzeti szakpolitikáikat és stratégiáikat, ezek alapján pedig a Bizottság országspecifikus ajánlásokat fog javasolni számukra.

Az éves fenntartható növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az ember- és földközpontú gazdaság kialakításához a tagállamok strukturális reformjainak, foglalkoztatáspolitikáinak, valamint beruházási és felelős költségvetési politikáinak e szempontokon kell alapulniuk. A szóban forgó négy szempont a környezeti fenntarthatóság, a termelékenységnövekedés, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás.

Az új európai szemeszter ezáltal nagyobb hangsúlyt fog helyezni a környezeti fenntarthatóságra, és konkrét iránymutatást fog adni a tagállamoknak a tekintetben, hogy a fenntartható gazdasági modell kialakításához mely területeken van leginkább szükség strukturális reformokra és beruházásokra.

A növekedési stratégia mellett ugyanakkor egyéb meghatározó dokumentumokat is közölt a Bizottság az őszi gazdasági csomag részeként. Ezek közül az egyik legérdekesebb a riasztási mechanizmus (a makrogazdasági egyensúlyhiányok kimutatására szolgáló eszköz) keretében készült jelentés. Ebben azt ajánlották, hogy 2020-ban 13 tagállamot vonjanak alapos vizsgálat alá az esetleges makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása és súlyosságának értékelése céljából.

A részletes vizsgálatra kijelölt tagállamok között Románia is szerepel,

Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország mellett. Ezen tagállamok mindegyikét egyébként már az eljárás előző éves ciklusában is felülvizsgálták, és megállapították, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány tapasztalható esetükben.

De mit takar a makrogazdasági egyensúlyhiány, mi miatt alakul ki, és milyen következményei lehetnek? Mint Králik Loránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta:

a legfontosabb makrogazdasági mutatók közé tartozik például a hazai össztermék (GDP), a bérek alakulása, az infláció és a munkanélküliség.

Mindegyik esetében problémákhoz vezethet az egyensúly eltolódása, Romániában pedig számos példát láthatunk erre. Arra is rámutatott, hogy a jelentésben szereplő adatok csak a 2019 januárjáig tartó időszakra vonatkoznak, Románia esetében pedig azóta még súlyosabb lett a makrogazdasági egyensúlyhiány.

A jelentésben, melynek alapján elindítják majd a vizsgálatot (amelyet az esetleges válságokra való felkészülés érdekében végeznek) több tényezőt is kifogásoltak Románia esetében. Elsősorban azt, hogy

túlzott volt a bérnövekedés az állami szférában a magánszférával szemben, ezáltal pedig a versenyképesség is romlott.

A másik tényező, amelyre kitértek, hogy bár a munkanélküliségi arány alacsony az országban, az aktivitási is az.

„Ez azt jelenti, hogy alacsony az aktív korú lakosság (15–64 év) aránya az országban, hiszen számottevő részük külföldön dolgozik. Az aktivitási arány pedig nem is fog javulni, amíg ilyen magas lesz a romániai vendégmunkások száma” – mutatott rá az oktató.

Hozzátette, ezek mellett egy másik aggasztó álláspontot is ki lehet olvasni a jelentésből. Elmondása szerint elég furcsa, hogy miközben a GDP-növekedés 2018-ban 4 százalékos volt, a kormány a következő évekre is a bruttó hazai termék esetében 4,1 százalékkal tervezi a költségvetést. Eközben a költségvetési hiánnyal kevésbé foglalkoznak, pedig az utóbbi hónapokban pontosan ez vált a legjelentősebb problémává.

– hívta fel a figyelmet Králik. Zárásként arra is kitért, hogy a jelentésben a létminimumon élők magas számát is kifogásolták (a lakosság 32,5 százaléka).