A munkanélküliség fontos mutató. Cél, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont
Közzétette új növekedési stratégiáját az Európai Bizottság. A dokumentumban négy fő szempontot – környezeti fenntarthatóság, termelékenységnövekedés, méltányosság és makrogazdasági stabilitás – vettek figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az utóbbi esetében tapasztalt egyensúlyhiányok kimutatására készült jelentésben továbbá azt ajánlották, hogy 2020-ban vonjanak részletes vizsgálat alá 13 tagállamot, köztük Romániát is.
2020. január 06., 09:072020. január 06., 09:07
2020. január 06., 09:102020. január 06., 09:10
Az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagját, amely az éves fenntartható növekedési stratégiát is tartalmazza, a minap hozták nyilvánosságra. Mint a témában közölt beszámolóból kiderült, a dokumentum meghatározza az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, és az európai zöld megállapodás prioritásainak megfelelően a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást helyezi az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjába. Célja annak biztosítása, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, az első klímasemleges kontinenssé váljon, továbbá innovációtól és versenyképes vállalkozószellemtől pezsgő központ legyen.
A tagállamoknak ezekhez az elképzelésekhez igazodva kell megfogalmazniuk és leadniuk a jövő évben nemzeti szakpolitikáikat és stratégiáikat, ezek alapján pedig a Bizottság országspecifikus ajánlásokat fog javasolni számukra.
Az éves fenntartható növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az ember- és földközpontú gazdaság kialakításához a tagállamok strukturális reformjainak, foglalkoztatáspolitikáinak, valamint beruházási és felelős költségvetési politikáinak e szempontokon kell alapulniuk. A szóban forgó négy szempont a környezeti fenntarthatóság, a termelékenységnövekedés, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás.
A növekedési stratégia mellett ugyanakkor egyéb meghatározó dokumentumokat is közölt a Bizottság az őszi gazdasági csomag részeként. Ezek közül az egyik legérdekesebb a riasztási mechanizmus (a makrogazdasági egyensúlyhiányok kimutatására szolgáló eszköz) keretében készült jelentés. Ebben azt ajánlották, hogy 2020-ban 13 tagállamot vonjanak alapos vizsgálat alá az esetleges makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása és súlyosságának értékelése céljából.
Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország mellett. Ezen tagállamok mindegyikét egyébként már az eljárás előző éves ciklusában is felülvizsgálták, és megállapították, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány tapasztalható esetükben.
De mit takar a makrogazdasági egyensúlyhiány, mi miatt alakul ki, és milyen következményei lehetnek? Mint Králik Loránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta:
Mindegyik esetében problémákhoz vezethet az egyensúly eltolódása, Romániában pedig számos példát láthatunk erre. Arra is rámutatott, hogy a jelentésben szereplő adatok csak a 2019 januárjáig tartó időszakra vonatkoznak, Románia esetében pedig azóta még súlyosabb lett a makrogazdasági egyensúlyhiány.
A jelentésben, melynek alapján elindítják majd a vizsgálatot (amelyet az esetleges válságokra való felkészülés érdekében végeznek) több tényezőt is kifogásoltak Románia esetében. Elsősorban azt, hogy
A másik tényező, amelyre kitértek, hogy bár a munkanélküliségi arány alacsony az országban, az aktivitási is az.
„Ez azt jelenti, hogy alacsony az aktív korú lakosság (15–64 év) aránya az országban, hiszen számottevő részük külföldön dolgozik. Az aktivitási arány pedig nem is fog javulni, amíg ilyen magas lesz a romániai vendégmunkások száma” – mutatott rá az oktató.
Hozzátette, ezek mellett egy másik aggasztó álláspontot is ki lehet olvasni a jelentésből. Elmondása szerint elég furcsa, hogy miközben a GDP-növekedés 2018-ban 4 százalékos volt, a kormány a következő évekre is a bruttó hazai termék esetében 4,1 százalékkal tervezi a költségvetést. Eközben a költségvetési hiánnyal kevésbé foglalkoznak, pedig az utóbbi hónapokban pontosan ez vált a legjelentősebb problémává.
– hívta fel a figyelmet Králik. Zárásként arra is kitért, hogy a jelentésben a létminimumon élők magas számát is kifogásolták (a lakosság 32,5 százaléka).
A romániai sörpiac 2023-ban tovább csökkent: 15 millió hektolitert értékesítettek, 5 százalékkal kevesebbet, mint előző évben – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Romániai Sörgyártók Egyesületének igazgatója.
Az elmúlt tíz évben 90-ről 80 százalék alá csökkent az átoltottság Romániában valamennyi vakcina tekintetében – jelentette ki hétfőn Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Szélviharokra figyelmeztető első- és másodfokú riasztásokat bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország egész területére.
A kolozsvári Avram Iancu repülőtérre Olaszországból érkeztek az első utasok, miután a határellenőrzés megszűnt a légi közlekedésben a schengeni térségből érkezők számára.
Klaus Iohannis szombaton üzenetet fogalmazott meg és posztolt a nyugati kereszténység húsvéti ünnepe alkalmából. Románia elnöke ezúttal nem kívánt magyar és német nyelven boldog húsvétot, ahogy azt korábban tette.
Törvénytervezetet terjesztett be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a parlamentbe arról, hogy az állami intézmények kötelesek figyelmeztetni a polgárokat okmányaik cseréjére 90 nappal azok lejárati ideje előtt.
Az elmúlt két hétben végzett 286 házkutatás során a rendőrök mintegy 28 kg kannabiszt, 5 kg kokaint és több mint 13 kg egyéb kábítószert foglaltak le – tájékoztatott szombaton az Országos Rendőr-főkapitányság.
A közlekedésrendészet munkatársai 660 jogosítványt és 317 forgalmi engedélyt vontak be az elmúlt 24 órában végzett közúti ellenőrzések során, ezekből 55-t alkoholos befolyásoltság, 14-et kábítószer hatása alatt történő járművezetés miatt.
Szombat éjféltől Románia csatlakozik a schengeni térséghez a légi és a tengeri közlekedésben.
Egy órával kevesebbet alszunk húsvétvasárnapra virradóra, ugyanis március utolsó hétvégéjén lép életbe a nyári időszámítás. Ez azt jelenti, hogy éjszaka 3 órakor 4 órára kell átállítani az órákat.
szóljon hozzá!