Megnyílt a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik tárlat

•  Fotó: Kristo Robert

Fotó: Kristo Robert

Látogatható immár szombattól a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című tárlat. Portálunk részt vett a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetőjének, dr. Bakó Zsuzsanna művészettörténésznek tárlatvezetésén.

Szőcs Lóránt

2010. május 02., 14:152010. május 02., 14:15

2010. május 03., 09:452010. május 03., 09:45

•  Fotó: Kristo Robert                       Galéria

Fotó: Kristo Robert

Mivel a 19. század elején Magyarországon nem volt festészeti akadémia, az első alkotók Bécs, München és Párizs akadémiáin tanultak. Az élvonalbeli stílusokat sajátították el és persze mindenki a saját vérmérséklete alapján választott.

Átfogó kiállítás a 19. század magyar festészetéről

A kiállítás átfogó keresztmetszetet ad a 19. század magyar festészetről. Két nagy részre osztható, a legnagyobb teremben a magyar történelmi festészet, a többi termekben pedig az 1850-es és 60-as évektől kezdődően a századfordulóig, kronológiai sorrend alapján kaptak helyet a portrék, tájképek, életképek. Úgy válogatták ezeket, hogy ízelítőt is kapjunk a kor műfaji változatosságából. Az első kicsi terembe – ahonnan jobbra és balra is el lehet indulni – főként az erdélyi származású Barabás Miklós portréit láthatjuk. Az arc vagy arcok mellett, a biedermeier korszakhoz híven háttér a ruhák minden apró részleteinek a kidolgozása a jellemző. A képek között a festőnek önarcképét is láthatjuk, módosan választékosan a saját személyével fejezi ki, hogy ez a mesterség, hívatás annyira jövedelmező lett, hogy meg is lehet élni belőle. Ugyanitt található Lotz Károly három népi életképe. Közülük a leghíresebb a Betyár című, amely alanyát még nem a romantikus hős harcosként, a szegények megsegítőjeként, hanem a lovakat elkötő, megélhetéséért küzdő, törvényen kívüliként jeleníti meg. Lotz éppen Barabás Miklós követője, aki a magyarok közül elsőként próbálkozott a magyar puszta lakóinak és életmódjának megörökítésével.

Történeti magyar festészet

•  Fotó: Kristo Robert                       Galéria

Fotó: Kristo Robert


A történeti festészetről Bakó Zsuzsanna két lényeges tényezőt árult el. Először is felhívta figyelmet arra, hogy a 19. században ez volt a vezető irányzat. Majdhogynem vallásos tisztelet övezte, hisz a 18. század végén a francia forradalom nyomán, illetve a felvilágosodás kezdetén megkezdődött a szekularizációs folyamat. A vallás, vallásosság fogalma helyett egyre inkább a nemzetre tolódik a hangsúly, melynek közérthetően a történelmét meg kellett jeleníteni. Másfelől a történeti festészet a köztudatba kisebb vagy nagyobb mértékben beivódott esemény ábrázolásán felül, egy olyan erkölcsi mondanivalót is meg kellett fogalmazzon, mely szigorúan arra a korszakra kellett vonatkozzon, amikor is a kép készült.

A magyar történelmi festészet legkimagaslóbb egyénisége Madarász Viktor, Székely Bertalan és Benczúr Gyula volt. Festményeiken a nemzeti téma izzó, drámai feszültséggel, magas érzelmi hatásfokkal párosul. Madarász kompozíciós megoldásaiban és festményeinek intenzív színvilágában a francia romantika hatása érezhető. Téma és stílus tökéletes harmóniája műveit az európai történeti festészet magaslatára emeli. Például Hunyadi László siratása (1859) című életműve, melynek a vázlatát elhozták, elnyerte párizsi szalon aranyérmét (1860), hisz a franciák is a kifejező szimbolikája alapján megértették, hogy itt nem csupán egy vezető, hanem a egy egész nemzet halála, pusztulása a tét. A tömör kompozíció, a sötét és világos színek ellentéte, a kápolna ablakán átszűrődő fény, vagy a holttestet éppen megvilágító két gyertya halvány lángja, a gyász, a bánat, a fájdalom szimbólumai. A festmény a szabadságharc bukása miatt érzett nemzeti tragédia jelképévé vált. Magyar történeti festészeten belül ez volt az egyik főirányzat, mely a 1848–49-es szabadságharc heroikus küzdelméhez és az azt követő megtorlások évtizedét idézte. Még egy Madarász-képpel példázzuk ezt a vonulatot, amely Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet ábrázolja. A két hazafi a bécsújhelyi börtönben búcsúzik egymástól kivégeztetésük előtt, 1671 márciusában. Th. Gautier így jellemezte őket: „Férfias vonásaikról inkább a hasztalan áldozat miatt érzett fájdalom olvasható le, semmint az élet sajnálata. Boldogan halnának meg, ha elmúlásuk visszaadná a hazának az elvesztett jogokat.” A háttérben dölyfösen álló császári csatlósok csoportja még jobban kiemeli a két főalak bensőséges összetartozását. A mű kompozíciós és jellemzésbeli értékeihez méltóak festői kvalitásai: a pazar festőiségű képen a lokálszíneket finom árnyalatok és reflexek gazdagítják.

Székely Bertalant is főként a magyar történelmi sorsfordulók foglalkoztatták, egy mohácsi csatajelenetet láthatjuk tőle valamint ugyanehhez az eseményhez kötődő tragédiát a II. Lajos holtestének a feltalálását. Legfontosabb talán a Zrínyi Miklós kirohanása c. műve, amikor is a Szigetvár védői, mivel az erődítményük egy lőport tároló torony felrobbanása következtében tarthatatlanná vált, próbálnak kitörni a török túlerő gyűrűjéből. A jelenet Zrínyi búcsúbeszédét ábrázolja, melyet a kirohanás előtt tartott. Ennek a sokrétű hatása tükröződik a várvédő vitézek arcán (rémület, elszántság, szomorúság, kétségbeesés stb.) A kapunyíláson beáramló fény a szónokot világítja meg, de a vázlat alaptónusát az égő lőporbástya vöröses színe adja.

A történeti magyar festészet másik irányzata az osztrák–magyar kiegyezést hivatott megerősíteni. Például a Buda ostromát jelenítették meg, ahol az osztrák és magyar seregek összefogtak és kiűzték a törököket. E tekintetben Benczúr Gyula: a Tanulmány a Buda visszafoglalása című képhez című alkotását hozták el a tárlat szervezői.

A romantika portréfestészete és a barbizoni iskola magyar képviselői

Ha a kisteremből a másik irányba indulunk el, akkor az első romantikus portrékat láthatjuk. Hamar érezhető a kontraszt, hisz itt már az arckifejezések összpontosítanak az alkotók, és az erőteljesebb hatás kedvéért, a biedermeier-korszak festőivel ellentétben, lemondanak a részletekről. Gyárfás Jenő női portréjának arcán érezhető a szomorúság, a csalódottság. A Munkácsy Mihály által készített a század egyik leghíresebb magyar hegedűművészét, Reményi Edét ábrázoló kompozíciója már egyenesen a későbbi impresszionizmus pointillizmusát idézi. Ugyanebben a teremben érezhetőek a plein air kezdetei is, amikor a festők kimennek a műteremből a szabadba és a táj és természet örökös szín és fényjátékát próbálják megragadni. Munkácsy tájképeit és zsánerképeit már ismerhetik, de ugyanitt található az első úttörő alkotó, a barbizoni iskola legkiemelkedőbb magyar alkotójának Paál Lászlónak a nap különböző szakaszait megelevenítő képei (Reggel, Naplemente, Hajnal az erdőben stb.).

A magyar impresszionizmus

A következő teremben mintha Lotz Károly életképeinek folytatásaként Mészöly Géza néprajzi életképeit találjuk (Faluvége, Vízparti táj, Est a halászkunyhónál). Ebben a teremben továbbá a magyar impresszionizmus keresztmetszetét láthatjuk. Főleg Szinyei Merse Pál tolmácsolásában próbálják átadni az irányzat magyar olvasatát. A Majális színvázlata II. egy művészettörténeti pillanatot jelenít meg, hisz az 1873-ban készült alkotás megálmodója merőben szakít az akadémiai hagyományokkal, a színek fogalmazzák meg a mondanivalót és nem a kompozíció. Különben ahogyan a tárlatvezető művészettörténész kifejtette a többi alkotáson is érezhető (Pipacs a mezőn, Pacsirta, Őszi táj nyúllal), hogy a magyar impresszionizmus habár mondanivalójában az európai irányzatba szervesen illeszkedett, éppen az élénk színhasználata által vált sajátossá, az európaitól valamelyes különbözővé. Ugyanitt találjuk még Mednyánszky László fantasztikus tájképeit (Sziklás vízparti táj/ Vaskapu, Tátrai téli táj), valamint a Kedvenceim című Benczúr-alkotás nyomán meggyőződhetünk, arról is, hogy a képzőművész kitűnően értett hozzá, hogy a legújabb stílusirányzatokat is alkotói kifejezésmódjába illessze.

Érdekes témaválasztás

Az utolsó teremben vegyesen helyezték el az alkotásokat itt főleg az egyébkén történelmi festőkként népszerűvé vált, vagy a táj és életképek festőiként ismeretes alkotók portréit láthatjuk (Benczúr: Ipolyi Arnold arcképe, Madarász: Fekete kalapos női arckép, Lotz: Jakobey-Lotz Viktor, Lotz Kornélia Rubens-jelmezben gyermekkorában). Továbbá itt megjelenik egy érdekes, a 19 században szokatlan témaválasztás is, mint Telepy Károly Újpesti kikötő című festménye, ahol többek között a füstölgő gyárakat is lefestett az alkotó. Végezettül arról is meggyőződhetünk, hogy a magyar festők nagyobb megbízatásokat is kaptak, híres épületek belső tereit díszítve, monumentálisan is megjelenthették koncepcióikat (Székely Bertalan: Jézus születése – vázlat a lipótvárosi bazilika mozaikjához, valamint Lotz Károly: az Operaház mennyezeti falképének vázlata).

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 04., szerda

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn
Hirdetés
2026. február 03., kedd

Tudomásul vették Csíkszeredában a pénzügyminisztérium adómegtartó levelét

Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.

Tudomásul vették Csíkszeredában a pénzügyminisztérium adómegtartó levelét
2026. február 03., kedd

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült
2026. február 03., kedd

Menyhárt Korodinál járt, a polgármester a kormányhoz fordul adócsökkentésért

A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.

Menyhárt Korodinál járt, a polgármester a kormányhoz fordul adócsökkentésért
Hirdetés
2026. február 03., kedd

Márciusra kész lesz a csíkszeredai tömegközlekedés végleges menetrendje

Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.

Márciusra kész lesz a csíkszeredai tömegközlekedés végleges menetrendje
2026. február 02., hétfő

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában

Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában
2026. február 02., hétfő

Menyhárt János: „Nem vagyok AUR-os” – tiszta vizet öntene a pohárba a csíkszeredai tüntetés szervezője

Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.

Menyhárt János: „Nem vagyok AUR-os” – tiszta vizet öntene a pohárba a csíkszeredai tüntetés szervezője
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Új iskolát építenek Gyimesközéplokon

A gyimesközéploki Majláth Gusztáv Károly Általános Iskola mellé egy új iskolaépületet építenek európai uniós támogatással. A tanintézet bővítése feloldja a zsúfoltságot, és lehetővé teszi, hogy a távolabb fekvő iskolák diákjai is ott tanuljanak.

Új iskolát építenek Gyimesközéplokon
Új iskolát építenek Gyimesközéplokon
2026. február 02., hétfő

Új iskolát építenek Gyimesközéplokon

2026. február 01., vasárnap

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában
2026. január 30., péntek

Új övezeti rendezési tervet fogadtak el a csíksomlyói skanzen park létrehozására

A csíksomlyói skanzen-park létrehozásához szükségessé vált egy újabb övezeti rendezési terv (PUZ) elkészítése. A dokumentációt januári ülésén pénteken hagyta jóvá a csíkszeredai önkormányzati képviselő testület.

Új övezeti rendezési tervet fogadtak el a csíksomlyói skanzen park létrehozására
Hirdetés