Martonyi: cél a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése

A magyar külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén kiemelte: bár a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést, mégis előjön az a gondolat, hogy Magyarországnak területi igényei lennének. „Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni” – vélekedett Martonyi. Hangsúlyozta, Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyéni asszimiláció helyett a közösségi integráció a céljuk. Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. A lehetőség megteremtésével viszont jelentősen megnőtt a magyar állampolgárok száma, ezzel együtt a konzuli feladatok is a jelentősen nőttek. Martonyi János úgy fogalmazott, „a nemzetnek van külpolitikája”, és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása. „Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany, Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. A magyar külpolitika célja a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése, és ez nem korlátozódik a szomszédos országokra, a diplomácia egészének kiemelt feladata” – jelentette ki a tárcavezető. Szerinte a szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg. Kiemelte, a nézeteltérések fő forrása az, hogy Magyarország szerint léteznek közösségi jogok, a szomszédos államok többsége azonban úgy látja, hogy a kisebbségi jogok az egyén védelmére korlátozódnak. Rámutatott, amíg ez a nézetkülönbség fennáll, mindig felszínre törnek majd a viták, hiszen sok érzékeny kérdés a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban ezzel függ össze.

Csóti György (Fidesz) azt vetette fel a miniszternek, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. „Hangsúlyozni kell, hogy az autonómia nem jelent elszakadást” – tette hozzá. Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar-magyar kapcsolatépítésben „ignorálja” a szlovákiai Híd-Most pártot és az RMDSZ-t, továbbá Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét. A külügyminiszter válaszában kifejtette: „az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek”. Hozzátette: a magyar közösségek politikai pártjainak a stratégiai kérdésekben meg kell egyezniük, de ez nem zárja ki a versengést.