Decentralizálják az egészségügyi alapot

„A sürgősségi kormányrendelet hozta egyik legfontosabb változás, hogy a kórházak decentralizációja után, az országos egészségügyi alapba befolyt pénzek felhasználását is részben decentralizáljuk. Így tartom helyesnek: miután a kórházak önkormányzati, tehát helyi irányítás alá kerültek, a befolyt egészségügyi járulékok jelentős része is a begyűjtő megyében maradjon” – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter a kormányülés után.

A döntés értelmében, a magán- és jogi személyektől begyűjtött egészségügyi járulékokból az összeg 60%-a fölött a megyei egészségügyi biztosító rendelkezik, ebből köthet szerződéseket az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek, orvosi segédeszközök kifizetésére. Az összeg legalább 37%-a az Országos Egészségbiztosító Pénztárhoz kerül, ebből jön létre a tartalékalap (2%), illetve az az összeg, amelyet újraosztanak a megyéknek. A fennmaradó 3%-ot az alap adminisztrálására fordítják.

A törvénymódosítás azt is egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi biztosító nem köteles szerződést kötni a szolgáltatókkal. Ugyanakkor megváltozik a biztosító igazgatótanácsának és szaktanácsadói testületi tagjainak javadalmazása: míg az előbbiek a (megyei vagy országos) biztosítóelnök fizetésének 20%-át, az utóbbiak 10%-át kapták eddig juttatásként, ezentúl mindegyikük javadalmazása 1%-ra csökken.

Az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsában a tagok száma 17-ről 7-re módosul, ezek közül egyet az államelnök, hármat (az egészségügyi miniszter javaslatára) a miniszterelnök nevez ki, egy a patronátust, egy a szakszervezeteket képviseli, egy pedig a miniszterelnök által az idősek tanácsának javaslatára kinevezett személy.

A törvény másik módosítása ugyanakkor lehetőséget teremt, hogy természetbeni vagy pénzbeli juttatásokat kapjanak a szaktárcától vagy az önkormányzatoktól azok az egészségügyi dolgozók, akik szerződésben vállalják, hogy legalább 5 évig dolgoznak ott, ahol hiány mutatkozik orvosokban, asszisztensekben vagy akár gyógyszerészekben.