Az erdélyiek fele tizenkét éven belül autonómiára számít

A Bell Research közvélemény-kutatását a Nemzetpolitikai Tükör legfrissebb számában ismertették. Az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatósága által gondozott folyóiratban az olvasható, a felmérés három határ menti (Bihar, Szilágy, Szatmár) és három székelyföldi (Kovászna, Hargita, Maros) megyében készült tavaly augusztus és október között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonómia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig 12 éven belül van esély az autonómia megszerzésére. Területi megoszlás szerint míg a székelyföldiek 58 százaléka vélte úgy, hogy Erdély autonómiája három politikai cikluson belül elérhető, ugyanez az arány a határ menti megyékben lényegesen alacsonyabb volt, 30 százalék körüli. A válaszadók 35 százaléka gondolta azt, hogy Erdély autonómiájának kivívására nincs esély. A felmérés szerint a plusz/mínusz 2,31 százalékos hibahatárhoz közeli, három százalék azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség autonómiára.

Mint írták, az erdélyi autonómia jellegével kapcsolatban az autonómiára esélyt látó 894 válaszadó 56 százaléka szerint mind a területi-közigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális autonómia kivívható az elkövetkezendő tizenkét évben. Azok a válaszadók, akik csak egyféle autonómiára láttak esélyt, Székelyföldön magasabb arányban vélték reálisnak a kulturális és a gazdasági autonómiát, mint a területi önállóság elérését. A határ mentén viszont a kulturális autonómia mellett inkább a területi önállóság kivívását valószínűsítették. A válaszadók a kutatás során arról is nyilatkoztak a személyesen felvett interjúkban, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak: Erdély autonómiáját, a schengeni övezethez csatlakozást, Székelyföld autonómiáját, a Székely Mikó Kollégium ügyét, a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyét vagy a magánjavak, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatását. A válaszadók összessége a legnagyobb arányban (34 százalék) Erdély autonómiáját jelölte meg a legfontosabbként. Ebben a kérdésben is különbségek tapasztalhatók földrajzi megoszlás szerint. Székelyföldön a legtöbben (36 százalék) első helyre Erdély autonómiáját helyezték, ezt követi azok aránya, akik a székely autonómiát jelölték meg első helyen (18 százalék). Ezzel szemben a határ menti megyékben a válaszadók 33 százaléka a schengeni övezethez csatlakozást tartotta a legfontosabbnak, és 29 százalékuk az erdélyi autonómia ügyét.