Hirdetés
Hirdetés

A szülők fele szerint az évharmadokra tagolt tanév nem válna az oktatási rendszer javára

A még több számonkéréstől féltik a gyerekeket. Képünk illusztráció •  Fotó: Beliczay László

A még több számonkéréstől féltik a gyerekeket. Képünk illusztráció

Fotó: Beliczay László

A szülők közel ötven százaléka nem támogatja az oktatási miniszter javaslatát, miszerint át kellene térni a féléves rendszerről az évharmadokra. A közvitára bocsátott javaslatról online felmérést végzett a Szülői Szervezetek Országos Föderációja és a Magyar Szülők Szövetsége is.

Szász Cs. Emese

2022. március 21., 08:542022. március 21., 08:54

A Szülői Szervezetek Országos Föderációjának felmérésében 65 120 válaszadó vett részt. A többségük, 67,9 százalék városi és 32,1 százalék vidéki. 81,9 százaléka a válaszadóknak nő és 18,1 százaléka férfi. A válaszadók 54 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 37,5 százalék középfokú végzettséggel, 8,6 százalék pedig legalább nyolc osztályt végzett.

A válaszadók elsöprő többsége, 66 százalékuk azt sem támogatja, hogy szeptember 5-én kezdődjön a 2022–2023-as tanév,

ahogy azt Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter javasolta.

Hirdetés

A felmérés legfontosabb kérdése az volt, hogy mit szólnának a szülők, ha félévek helyett évharmadokra tagolnák ezentúl a tanévet.

A válaszadók 49,2 százaléka úgy véli, hogy ez a változás nem válik az oktatási rendszer javára,

28,5 százalék gondolja úgy, hogy előnyös lenne, de csak akkor, ha a tanterv és az értékelés módjának megváltoztatásával járna együtt, 10,8 százalék szeretné az évharmados felosztást a tanterv és az értékelés módjának megváltoztatása nélkül. A szülők 17,8 százaléka pedig nem tudta eldönteni, hogy ez a változás előnyös lenne vagy sem.

Hasonló eredményt hozott a Magyar Szülők Szövetségének felmérése is, ők magyar a nyelvű kérdőíveket főként a tanfelügyelőségeken keresztül igyekeztek eljuttatni az iskolákba. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, hogy a több mint ötezer válaszadó 47,7 százaléka a féléves rendszernél szeretne maradni, 25,9 százalékuk a tanterv és a tudásfelmérések változtatásával együtt szeretné az évharmados tagolást, 9,5 százalékuk változtatás nélkül. A szülők 16,8 százaléka pedig nem tudta eldönteni.

Idézet
Látszik az eredményekből az is, hogy sok esetben a szülők tájékozatlanok, információhiányban szenvednek, de szeretnének megszólalni. Szeretnének információt kapni, és véleményt nyilvánítani

– mondta el érdeklődésünkre Csíky Csengele. Szerinte a sok nem tudom válasz pont azt mutatja, hogy nincs elég információjuk a szülőknek, de érdekli őket a kérdés, ezért részt vesznek a felmérésben. A szülők képviselője úgy véli, ez a két év pandémia arra volt többek között jó, hogy a szülőket sikerült bevonni nagyon intenzíven a közoktatásba. Soha nem volt még ekkora érdeklődés részükről a tanügyi kérdések iránt, és ez jó – mutatott rá Csíki Csengele.

Túl hosszú a második félév

Az évharmadok ellenzőinek az a leggyakoribb kifogásuk, hogy az új rendszer még több felmérést, ellenőrzést jelentene az amúgy is leterhelt tanulóknak. Csíky Csengele azonban elmondta, van egy olyan vélemény is – főként az egyetemisták részéről –, hogy a két félév egyenlőtlen elosztása miatt sokkal jobban tudnának egyes tantárgyakat trimeszterekre tagolva tanulni. „Nagyon rövid az első félév, és nagyon hosszú a második, sokan azt mondják, a második félév első három hónapnyi tananyaga sokszor olyan, mintha nem is lenne. Jobban feltagolva könnyebb lenne elsajátítani. Ezekről a dolgokról mind beszélni kell” – véli a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Elmondta,

a felmérés eredményét és az álláspontjukat már elküldték a tanügyminisztériumnak, és ennek már van is eredménye, ugyanis Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter már visszakozik, nem olyan egyértelműen nyilatkozik az évharmadokról,

nyitottabb hangnemet üt meg, mondván, hogy ezt meg kell beszélni. Az ilyen rendszerszintű kérdésekben a szülői szervezeteknek vétójoga van, akár meg is állíthatják a folyamatot, hívja fel a figyelmet Csíky Csengele.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Ukrajna elnöke beleegyezne a harci cselekmények leállításába a jelenlegi frontvonal mentén

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.

Ukrajna elnöke beleegyezne a harci cselekmények leállításába a jelenlegi frontvonal mentén
Hirdetés
2026. október 20., kedd

Kihirdették az első kijárási korlátozásokat Franciaországban

Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.

Kihirdették az első kijárási korlátozásokat Franciaországban
2026. október 19., hétfő

Hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal? Dühöt és szégyent érez Macron

Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.

Hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal? Dühöt és szégyent érez Macron
2026. október 18., vasárnap

Több százmillió eurós a kár Franciaországban az erőszakos összecsapások után

A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.

Több százmillió eurós a kár Franciaországban az erőszakos összecsapások után
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Milánóban, csatatérré változott a dóm előtti tér

Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.

Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Milánóban, csatatérré változott a dóm előtti tér
2026. október 18., vasárnap

Összecsapások kísérték a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tüntetéseket

Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.

Összecsapások kísérték a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tüntetéseket
2026. október 15., csütörtök

Zelenszkij: Ukrajna újrakezdi az orosz finomítók elleni támadásokat

Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.

Zelenszkij: Ukrajna újrakezdi az orosz finomítók elleni támadásokat
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Lövöldözésben halt meg egy ember az EP épületénél, egy másik helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe

Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.

Lövöldözésben halt meg egy ember az EP épületénél, egy másik helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe
2026. október 09., péntek

Dél-afrikai jogász kapja idén a Nobel-békedíjat

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Dél-afrikai jogász kapja idén a Nobel-békedíjat
2026. október 08., csütörtök

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
2026. október 08., csütörtök

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

Hirdetés