Nem gyökerestül új étkezési irányzatról van szó, de kétségtelen, hogy napjainkban a növényi táplálékok fogyasztása egyre több naprakész tudományos kutatással bővül.

Egy jól bevált és ismert ételből inspirálódtam, a Quiche Lorraine-ből, csak kissé átalakítottam formában és alapanyagok terén. A quiche az piteszerű, én meg kimondottan tortában gondolkoztam, ami vastagabb, kiadósabb és táplálóbb.

Magyarország első szabadtéri múzeumát, a zalaegerszegi skanzent 1968-ban nyitották meg. A Göcseji Falumúzeumot a Zala folyó holtága mellett hozták létre, épületeit húsz különböző zalai településről szállították ide és építették fel az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré oly módon, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne.

A kellemes, tavaszias időjárásnak is köszönhetően közel ezer ember volt kíváncsi a Vasas (Rózsa és Iskola utcaiak) és a Kerekerdő (Szent János és Szentimre utcaiak) csapatainak jubileumi labdarúgó-mérkőzésére Székelyudvarhelyen.

Kápolnásfaluban újra életre kelt a régi idők húsvéti locsolkodási szokása: a Kápolnásfalusi Ifjúsági Társaság néhány éve vette a kezébe a hagyományőrzés stafétáját, s azóta minden tavasszal friss kútvízzel locsolják meg a lányokat.

Papp Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő és -restaurátor, akinek meghatározó a szerepe Erdély – és nem csak – orgonakultúrájának megőrzésében. A szakember számára nagy örömet jelent, hogy műhelye azon ritka helyek egyike, ahol a mesterség tovább él a családon belül: mindkét fia vele dolgozik, együtt folytatják az orgonaépítés hagyományát.

Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén húsvétvasárnap.

Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.

A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése, pedig a húsvét nem csupán egy tavaszi hosszú hétvége, hanem lehetőség a lelki megújulásra is.

Nagycsütörtöktől nagyszombatig elnémulnak a harangok a katolikus templomokban – de vajon miért? A „harangok Rómába mennek” mondás mögött évszázados hagyomány húzódik, a kérdés megválaszolásában Tamás Barna székelyudvarhelyi plébános segített.