Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat, amelyet Szentegyházán hívnak életre minden év október első hétvégéjén.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink?
Sepsiszentgyörgyön az ünnepvárás része a regölés is, amelyet harminc éve elevenített fel a Guzsalyas Alapítvány.
Az év utolsó adásában visszatekintünk a Helyzetbe hozunk! eddigi útjára, megvitatjuk a szurkolói pletykák szerepét, elemezzük az FK Csíkszereda és a Sepsi OSK helyzetét, majd sportos kívánságlistát írunk 2026-ra.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője.
Néhány évtizede, amikor még nem hozták be az országba a rengeteg tömegárut, nagy értéke volt a belső termelésnek, virágzott a konfekcióipar, és volt igény a gyapjúfeldolgozásra, a belőle készült termékekre. Mára ez teljesen megváltozott.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Két székely aranyérem a teqball-vb-n, fordulatokkal teli hétvége az Erste Ligában, hullámzó teljesítmény a focibajnokságokban és tanulságos események a kézilabdavébén. Itt a Helyzetbe hozunk! legújabb része.
Romániában a szakiskolai oktatás változatlanul a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva, az oktatási minisztérium nem biztosít megfelelő pénzforrásokat a gyakorlati oktatáshoz szükséges logisztikára.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.