2018. március 19., 00:392018. március 19., 00:39
A március 15-ei ünnepségek körül kipattant zászlóvita és kormányhelytartói büntetések nyilvánvalóvá tették, hogy Románia még mindig akadályozza a kisebbségi szimbólumok szabad használatát. Jogszabályokkal és diszkriminatív hatósági eljárásokkal. Mindez annak ellenére van így, hogy a három éve elfogadott törvény hozott némi előrelépést a korábbi állapotokhoz képest. Nem jelentőset, és nem érdemit, de legalább egyértelművé tették a helyi önkormányzatok illetékességét az ügyben.
A törvény erényei azonban eltörpülnek annak hibái mellett. Hiába bábáskodott mellette az RMDSZ, a jogszabály még mindig diszkriminatív, és alapvető emberi és politikai jogokat sért (aki nem hiszi, járjon utána). Hiszen a nemzeti, kisebbségi identitást kifejező szimbólumhasználatot csak különleges alkalmakkor engedélyezi, és akkor is csak oly módon, ha emlékeztetőként a kulturális, gazdasági és a politikai hegemóniára, melléje kitűzik az állam felségjelét is. Nem túl elegáns gesztus, de legalább sokat elárul a román politikai osztály toleranciaszintjéről. De ez a legkisebb gond, hiszen például a székely, regionális identitást kifejező lobogó hivatalos használatára semmilyen lehetőséget sem kínál.
Ezért hát ne csodálkozzunk, ha az ünnepségeket folyamatos politikai cirkusz kíséri. Mert a román állam a jelenlegi állapot felülvizsgálatára nem kínál semmilyen más ügymenetet, lehetőséget. Itthon hiába perelnének, és európai jogfórumok elé vinni sincs esélyük az ügyet. Emellett parlamenti súlyukból kifolyólag, őszinte politikai szövetségesek nélkül a jogszabályt módosításáról sem lehet szó.
A magyar önkormányzati vezetők ennek ellenére úgy látszik, nem kívánnak belenyugodni a jogerős és törvényesített diszkriminációba. Ezért ragadtatják magukat efféle – önkormányzati szintre emelt – „polgári engedetlenségre”. Meg némi politikai választási számításból is nyilván, hiszen mégiscsak demokráciában élünk (ezzel ugyanakkor legitimálják is cselekedetüket). Akárhogy is, az tény, hogy a szimbólumhasználat visszásságaira csak ilyen gesztusokkal lehet felhívni a román közvélemény figyelmét. Még akkor is, ha akad olyan, aki ezt az állami tekintély semmibe vételeként próbálja eladni a nyilvánosságban.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!