Zajlik a farsang

Maszkurajáráskor, este, sötétben a helybéli cigányok, de a magyar gyerekek is kerülték azokat a helyeket, utcarészeket, ahol a farsangosok jártak, hogy ne adjanak lehetőséget a kötekedésre, civakodásra, felesleges szóváltásra.

Volt rá eset, hogy ilyenkor vélt vagy valós sérelmeket „intéztek el” tartozás gyanánt. Vagy egyszerűen csak azért kaptak össze, hogy valami emlék maradjon, s legyen miről beszélgetni másnap a faluban. Fizetségként almát, diót, mogyorót s kevéske pénzt adtak a tarisznyát vagy műanyag zacskót hordozó adománygyűjtő gyerekeknek. Mikor végeztek, egyiküknél megállapodva elosztották a szerzeményt. Mint ahogy ez általában lenni szokott, távozás után a háziak „értékelték”, minősítették az „előadásokat”, s a maszkok mögött rejlő személyek kilétét találgatták.

Gyöngyössy Orsolya írja le az ozsdolai népszikásokat taglaló monográfiájában, hogy „a farsangi báli időszakban az édesanyák elkísérték eladó lányukat a kultúrházi, táncos mulatságra, majd a fal mellett ülve figyelték, ki kéri fel, és meddig táncoltatja a leányt. A fal mellett üldögélő és trécselő anyákat a fiatalok maguk közt csak porszívónak hívták. Ha az édesanyának nem tetszett a leendő udvarló, magához szólította a leányt és rövid úton kioktatta, hogy ne álljon szóba vele. Akinek már komoly udvarlója volt, az is el kellett kéresse a hajadont a szülőktől, de jó szokás szerint a vigyázó anya a fiatalok mögött ballagva ment a bálba, majd a teremben egy padon ülve várta meg a mulatság végét, hogy hazakísérhesse őket.”

Zabolán is számon tartotta a faluközösség – tudjuk meg Pozsony Ferenctől –, hogy húshagyókeddig a nagyobb lányok közül kinek kérték meg a kezét, és ki maradt pártában. A XX. század közepéig élt az a szokás, hogy a legények a kevélyebb vénlányok házának ajtaját kikötötték, dióverő karóval a tetőn a zsindelyt erősen megverték, és az ablakuk alá hamuval megtöltött cserépedényt, úgynevezett bakkfazekat dobtak. Ilyen, „macskazenével” is aláfestett megszégyenítő esemény után a szülők mindent elkövettek, hogy a következő farsang végére férjhez adják a pártában maradt lányukat. Fél évszázaddal ezelőtt az esküvők zömét falunkban is a farsangi víg hetek alatt tartották.