Viszi a disznót a medve!

Szerdára virradóra a csernátoni Haszmann Pál Múzeum közelében, az Orosz család portáján járt a medve. A részleteket Orosz Jolán és lánya, Boglárka osztotta meg lapunkkal.
– Este nyolc órakor értünk haza, így később, 11 óra után feküdtünk le. Tévéztem kicsit, majd éjfél után hallottam az éles disznóvisítást. Költöttem a férjemet, Leventét, jöjjön, mert a disznót viszi a medve! Felszökött, hátraszaladtunk az istállóhoz, de bárhogy kiabáltunk, a medve nem engedte el a több mint százkilós jószágot. Próbálta kiemelni, valamiért nem sikerült, de a karmaival meghasogatta a bőrét. A férjem felkapcsolta az istálló előtti világítást, a kutyák ugattak, beszaladtak a szomszédok, mindenki kiabált, döngetett, ám a medve nem tágított. Aztán a férjem visszamerészkedett, felkapcsolta az istállóbeli világítást is, ekkor a fénytől megriadva a vad felszökött a rácsra, majd azon keresztülfordulva eliramlott az istállóból. De nem ment el, egész éjjel a kertben bóklászott. Óriási állat volt, a feje az istálló mennyezetéig ért – mondta a ház asszonya.

„Kiemelte az istállóajtót a sarkából”
Meglepte őket a medve látogatása, ugyanis a szomszéd ház nagyon közel van.
– Az ajtót nem betörte, hanem kiemelte a sarkából – jegyezte meg Boglárka. – Vélhetően a szomszéd kertjében jött elő, a pataktól, majd úgy mászott át hozzánk.
Tegnap reggel ott járt az állatorvos. Bár első gondolatuk az volt, nem jelentik az esetet, „hiszen másnál is okozott kárt a medve, mégsem kárpótolták őket”, végül mégis úgy döntöttek, jelentik a kárt. „A jószág szenved, ám nem szabad levágni: kijön az illetékes, elszállítja, majd elhamvasztják a fertőzésveszély elkerülése érdekében”, mondták. Végezetül megjegyezték, nyugtalanok, hiszen mindenki azzal „biztatta” őket, hogy a vad valószínűleg visszatér.

Négyezer lejes kár
A hazajáró csordától levált és elcsatangolt, három és fél éves tehén esett medve áldozatául a Bardoc­hoz tartozó Böjte nevű erdőrész mellett. A kárvallott gazda, L. Sándor állata hétfőn maradt el a falu csordájától, este már nem jött haza. Kedd reggel a pásztorok találtak rá a szétmarcangolt tetemre.
Kolumbán Sándor, Bardoc község alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta, hasonló eseteknél fontos fényképeket készíteni az állatról a helyszínen, majd el lehet szállítani, ugyanis több napba is beletelhet, amíg a vizsgálóbizottság foglalkozni tud az üggyel. Elsőként az állatorvosnál kell jelenteni az ügyet, aki kiállít egy halotti bizonyítványt az állat fülszáma alapján, majd a helyi tanácsnál is jelenteni kell, ugyanúgy a vadásztestületnél; ha az állat támogatásra volt regisztrálva, az APIA-nál is ki kell jelenteni. Ezután a helyi tanácsnál összeülnek, ahol jelen kell lennie egy megbízott személynek a környezetvédelmi felügyelőségtől, egynek az erdészeti felügyelőségtől, egynek a helyi vadászegyesülettől, egynek a helyi tanács részéről és természetesen a gazdának, akinek a nevén szerepelt az elpusztult állat. Ekkor állapítják meg a keletkezett kárt, ami jelen esetben több mint 4000 lej, továbbá összeállítanak egy iratcsomót, amelyet a brassói Erdészeti Felügyelőségnek továbbítanak. Onnan továbbküldik az Országos Vízügyi- Mezőgazdasági Felügyelőség részére, amely átutalja a megállapított összeget a kárvallottnak.
Legalábbis eddig így működött, s ha nem is egyhamar, de előbb-utóbb (inkább utóbb) megkapták a kárpótlást a gazdák. Ezzel kapcsolatban Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta: ezentúl a vadásztársaságok feladata lesz a vadkárok megelőzése, nem a mezőgazdászoké, továbbá gyorsabb kárfelmérést és kártérítést ír elő a törvény. A megyei önkormányzatok kifizethetik a gaz­dák­nak a kártérítést, majd az összeget utólagosan visszakapják egy, a minisztériummal kötött szerződés értelmében. A községben idén ez a harmadik hasonló eset, előző két esetben is a fent említett módon jártak el. A legkorábban történt vadkár kapcsán a Bukarestből kapott visszaigazolást a gazda, miszerint tudomásul vették a történteket, de pénzt még nem utaltak.

Terítéken a bálványosi medvék
A Torjához tartozó Bálványoson is sok a gond, idén közel 50 alkalommal mentek be macik a hétvégi házakba, esetenként még úgy is, hogy a lakók ott tartózkodtak. Be is telt a pohár, tegnap kéttucatnyi villatulajdonos jelent meg a torjai községházán panaszt tenni Daragus Attila polgármesternél. Az elöljáró, aki több turisztikai egységet menedzsel a fürdőhelyen, tisztában van a problémával, így különösebb vitára nem került sor.
Daragus vázolta: a minisztériumoktól megkezdve vadászati alapokig jelentették azt, hogy a barnamedvék mekkora károkat okoznak az emberek tulajdonában, de egyelőre eredménytelenül, a fővárosból semmitmondó, konkrétumokat nem tartalmazó válaszok érkeztek. A községházán immár vaskos mappa tartalmazza a villatulajdonosok beadványait, a Bukarestbe küldött leveleket és a kapott válaszokat az elöljáró fel is olvasta a jelenlevőknek. Kifejtette: meglátása szerint a medvék viselkedése nem normális, ahogy mondta „egy bocsos anyamedve nem sétált be korábban egy emberekkel zsúfolt teraszra, most meg fényes nappal keresi az emberek társaságát, könnyen elérhető ennivalót remélve”. Elhangzott: vélhetően a Szent Anna-tónál és a többi településen kialakított, személyenként 70 euró hasznot hozó medvelesek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nagyvad bátorságot kapott. Tudja, hogy az ember egyenlő a biztos táplálékforrással, hiszen a lesekhez is táplálékkal csalogatják a Kárpátok királyát.
Mit lehet tenni? Mikola Balázs kifejtette, a medve kilométerekről megérzi a kaja illatát, így elsődleges lenne, hogy a villák tulajdonosai semmilyen élelmiszert ne hagyjanak a hétvégi házakban, amelyeket nem ártana villanypásztorral is ellátni. A gyűlésen az a döntés született, hogy közös panaszlevelet írnak a rendőrségnek, lévén, hogy eddig ezt még nem tették meg. Elhangzott: az emberekkel is baj van. A bálványosi kukákat magas betonépítményekkel vették körül, de akad, aki a bejárat előtt teszi le az esetenként élelmiszert is tartalmazó zacskót, nem képes arra, hogy néhány kalóriát elégetve a kuka ajtaját kinyissa, majd becsukja. <<