Visszaesett méztermelés

Kérdéseinkkel ifj. Deák Mihályt, a mintegy száz tagot számláló Kovászna Megyei Méhtenyésztők Egyesületének elnökét kerestük meg. A szakember elmondta: az állítás valós, mélyponton vannak a méztermelők, ezért elsősorban a szeszélyes időjárás a ludas. „Rosszul alakult az idei év, a méhészek gyenge évet zárnak. Ahogy más mezőgazdasági tevékenység, így a méhészkedés is ki van téve az időjárásnak, a tavaszi esős időszak nem kedvezett, a nektárgyűjtés bizonyos kultúrák esetében – mint a repce vagy az akác – abszolút nem volt jó, akik ezekre álltak rá, azok nem tudtak mézet termelni, pergetni” – magyarázta a probléma fő okát Deák Mihály.

Jó hír viszont, hogy a vegyszert használó mezőgazdálkodók és a méhészek között kezd kialakulni egyfajta konszenzus, ami bár nem tökéletes, de jó irányba mutat. Az egyesületi elnök úgy véli, hogy érdekes módon, a veszély nem a vegyszerhasználat, hanem a nagyszüleink által sűrűn emlegetett „sárga veszedelem” miatt áll be Háromszéken is. Két dolog is fenyegeti az itteni gazdákat, egyrészt a nyersanyaghasználat, másrészt a „műméz”. Deák kifejtette: már találkoztak olyan kereskedőkkel, akik cseregöngyöleget biztosítottak a vevőik számára – akik vették is az olcsó árut, és rajtuk szerepelt a Made in China felirat. „Ez bizony keresztbe tesz az ittenieknek, ugyanis ezek a termékek nagyon nyomott áron kerülnek az öreg kontinensre, az ázsiaiakkal nagyon nehéz felvenni a versenyt” – vázolta a probléma egyik gyökerét a méhész.

A másik gondot a hamisított, vagyis a műméz jelenti. Ez már egy érdekesebb helyzet, hiszen jó pár éve arról szólnak a híradások, hogy Kína a túlzott iparosítás és mértéktelen vegyszerhasználat miatt gyakorlatilag elveszítette a természet alapmunkásait, a mindent beporzó, a természet körforgásában nélkülözhetetlen szerepet betöltő méheket. Elég ha csak a nagy port keverő, a svájci Markus Imhoof által rendezett, a 2013-as a Méhek világa (More Then Honey) című német-svájci-osztrák dokumentumfilmet említjük, amely drámai módon ábrázolja, hogy a szorgos rovarok hiányában az ázsiai kontinens második legnagyobb lélekszámú országában emberek végzik a virágok beporzását.

Adódik a kérdés, hogy miből annyi méz méhek hiányában, ami a fél világot édesíti? Deák Mihály szerint a kínaiak technológiája elszaladt, lépésekkel az értékelő-elemző laboratóriumok előtt járnak, amelyek régebb kiszúrták, hogy olcsó glükóz, adalékok és némi víz hozzáadásával készül az „eredeti” méz. A termelő azt javasolja – mi pedig támogatjuk: csak helyi termelőktől érdemes mézet venni. „Biztos, hogy bizonyos mennyiségű mézet hamisítani kell, hogy ennyi megjelenhessen a piacon” – mondotta végszóként az egyesület elnöke. <<