Visszaállamosítanák az erdőket

Háromszéken több tízezer, Székelyföldön pedig több mint százezer személy érintett közbirtokossági tulajdonban. Az ozsdolai az egyik legnagyobb ilyen társulás, és jól is működik. Nem csak gazdasági, hanem szociális feladatokat is átvállal, 986 tagjának biztosít tűzifát és pénzosztalékot, ami számukra megélhetés-kiegészítést biztosít. Ugyanakkor a helyi tanintézeteket, sportegyleteket is támogatja.

Mint ismeretes, a román pénzügyminisztérium az állam nevében indított keresetet, bíróságon kérve az ozsdolai erdőkre kiállított birtoklevél érvénytelenítését. Pál István, a közbirtokosság elnöke elmondta, a perben még nem tűzték ki a tárgyalás időpontját, ügyvédet fogadtak, ám aggódnak, hogy a bíróság az állam javára önt, holott minden dokumentum bizonyítja: 16 évvel ezelőtt jogosan igényelték és kapták vissza az erdőiket.

A közbirtokosság már kétezer hektár erdőt elveszített, mert az a terület az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez került, és a moldvaiaknak mérték vissza gyakorlatilag dokumentumok nélkül, amikor az 2000/1-es földtörvény alapján legtöbb húsz hektárt lehetett visszakérni. Amikor a 2005/247-es számú törvény lehetővé tette, hogy mindenki visszakapja a teljes tulajdonát, az ozsdolaiaknak már nem volt miből kimérni az erdőt, évekig hiába pereltek.

Ez az ügy kiemelten fontos, mert veszélyes precedenst teremthet, ezért politikai vonalon is próbálják védeni az ozsdolaiak érdekeit, szögezte le Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke tüzetesen áttanulmányozta a periratot, és rámutatott, a pénzügyminisztérium arra hivatkozva indított eljárást, hogy az 1921-es földreform alapján a román állam 1923-1924-ben kisajátította az ozsdolai közbirtokosság erdőit, és ezekért kártérítést fizetett. „Csakhogy a kisajátítás nem vitték végig, a közbirtokosság a két világháború között pert indított, és 1934-ben a brassói táblabíróság helyt adott a keresetüknek, elismerve, hogy a román állam által felajánlott kártérítés összege túl kevés volt” – részletezte Tamás Sándor. A telekkönyvbe sose került be tulajdonosként a román állam vagy Ozsdola község közigazgatási egységként, a dokumentumokban végig a közbirtokosság szerepel tulajdonosként. Bár az állam Ozsdola község javára próbálta kisajátítani az erdőt, az soha nem került be a település vagyonleltárába.

Több dokumentum is bizonyítja a közbirtokosság tulajdonjogát, többek között az is, hogy 1948-ban a közbirtokosságtól vették el, majd az 1951-es, az államosított erdőkre készült első üzemtervekben is ez szerepel. Erre a Roman városban működő erdészeti kutatóintézet levéltárában bukkantak rá. „A román állam huncutsággal próbálkozik, kiragad egy neki kedvező periódust a történet egészéből. Ugyanis kétségtelen, hogy erdőket ki akarták sajátítani, de az is látszik, hogy ezt nem vitték végig. Ez nem jogi kérdés, hanem a láthatatlan erők politikai akaratát próbálják érvényesíteni” – szögezte le Tamás Sándor, aki rendkívül fontosnak tartja minden téren a tulajdonjog rendezését, még akkor is, ha ez a hazai bürokratikus rendszerben nagyon bonyolult.