Virtuális utazás a járvány alatt?

A világ lakosságának mintegy 90 százalékát közvetve vagy közvetlenül érintik az utazási korlátozások, sokan pedig a virtuális valósághoz (VR) fordulnak, hogy legalább digitalizált, valóságoshoz hasonló utazásokon részt vehessenek. Ez a módszer többek között azért is előnyös, mert a tényleges turizmushoz képest jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagy. Vajon a pandémia vége után a virtuális idegenforgalom mennyire marad meghatározó? – veti föl  a kérdést a nationalgeographic.com.

A légitársaságok és utazási irodák évek óta használják a VR technológiát, hogy népszerűsítsék az utazási célpontokat. A járvány hatására a virtuális utazások iránti kereslet egyre nő, Valeriy Kondruk, a virtuális valósággal foglalkozó Ascape cég vezérigazgatója szerint 2019 decembere óta 60 százalékkal nőtt az alkalmazásuk letöltésének száma, január óta pedig megduplázódott. Bár a légitársaságok felfüggesztették fiókjaikat, láthatóan egyre többen érdeklődnek a VR iránt, főként oktatók és ápolóotthonok dolgozói töltik le ezekt. Ralph Hollister, a Global Data turisztikai analitikusa szerint a COVID-19 hatására a virtuális valóság megítélése nagyban változhat.

A VR természetesen még mindig nem tud akkora élményt nyújtani, mint egy valódi utazás. A technológiának még van hova fejlődnie, a VR-headsetek pedig jellemzően drágák, és félórányi viselés után kényelmetlenné válnak. Bár a virtuális valóság költséges készülék nélkül, speciális alkalmazásokkal is használható – ilyen többek közt a Google Cardboard –, ezek viszont messze nem nyújtanak olyan élményt, mint egy headset.

Az élményben további hiányosságot okoz, hogy a felhasználót csak hang- és fényhatások érik, a szagokat, a hőmérsékletet, páratartalmat és ízeket már nem tapasztalhatják meg. Sok kutató dolgozik a rendszerek ilyen irányú fejlesztésén, de még hosszú út áll a technológia előtt.

A turizmushoz köthető véletlenszerűség, felfedezés is nehezen reprodukálható egy ilyen környezetben – a kis utcácskák például nem járhatóak be, az ember pedig nem bogarászhat az áru között egy bolhapiacon. Aki utazik, az általában dönteni is szeretne arról, hogy mit nézzen meg, a virtuális valóságban pedig ez egyelőre kivitelezhetetlen.

A VR valószínűleg belátható időn belül nem lesz képes átvenni a valódi turizmus szerepét, de így is jó alternatívát kínálhat. Ahogy a technológia fejlődik, és egyre több ember számára válik fontossá az ökotudatosság, valószínűleg egyre többen és egyre gyakrabban választják majd e mesterséges világ adta lehetőséget. Idővel a VR ráadásul jóval olcsóbbá is válhat, mint a tényleges utazás, ami sokak számára teheti elérhetővé az egyébként nehezen hozzáférhető célpontokat.

(NatGeo)