
Hargita megyében a napokban kevésvérűséget azonosítottak egy lónál, ennek apropóján a háromszéki illetékesektől megtudtuk, hogy a halálos kór nálunk is évente párszor felüti fejét. A betegséggel kapcsolatban sok tévhit kering, számos háromszéki gazda esküszik arra, kigyógyult a lova a nyavalyából. A kór terjedéséhez a városban, határában szabadon kószáló pacik is jelentősen hozzájárulnak.
2017. június 21., 00:262017. június 21., 00:26
Hargita megyében a napokban kevésvérűséget azonosítottak egy lónál, ennek apropóján a háromszéki illetékesektől megtudtuk, hogy a halálos kór nálunk is évente párszor felüti fejét. A betegséggel kapcsolatban sok tévhit kering, számos háromszéki gazda esküszik arra, kigyógyult a lova a nyavalyából. A kór terjedéséhez a városban, határában szabadon kószáló pacik is jelentősen hozzájárulnak.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos érdeklődésünkre kifejtette, nálunk is évente szórványosan (átlag 3-5 alkalommal) felüti a fejét a betegség. Mintegy tíz évvel ezelőtt még háromszáz fertőzött lovat számláltak Háromszéken, ezektől – annak ellenére, hogy jogszabály szerint a megbetegedett, levágott állatok után kártérítést kaptak a gazdák – nagyon nehezen ugyan, de „megszabadultak”.
– A beteg lovakat engedélyezett vágóhidakon kell levágni, ellenőrzés mellett fel is lehet használni a húsukat, a kór csak a lófélékre (ló, szamár, öszvér) veszélyes. Mivel vérrel terjed, a vérszívók rohamosan szórhatják a betegséget – részletezte dr. Sikó.
Több gazda nem akarta feláldozni kedvencét, inkább azt állította, az meggyógyult. A szakember hangsúlyozta, ebből a kórból nem lehet kigyógyítani a betegség miatt fokozatosan lesoványodó, erejét elvesztő, végül elpusztuló állatot.
– A vírus mennyisége a vérben 24-25 napos ciklusban ingadozik, a véreredmények különbözhetnek, de az állat nem gyógyul meg. Itt az egyetlen „gyógyszer” a vágóhíd – magyarázta. A legtöbb gondot járványtani szempontból, meglátása szerint, a szabadon kószáló, a kötelező éves vérvételre be nem mutatott, a szociális segély miatt egyszerűen letagadott „senki lovai”, egy hét alatt „feketén” több gazdát is cserélő gebék jelentik.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!