Vállalkozók, figyelem!

A módosító javaslat – amelyet sürgősségi eljárással tárgyal a szenátus – kimondja, hogy egytől hat évig terjedő börtönnel büntethető a vállalkozó, aki visszatartja alkalmazottaitól az adót és társadalombiztosítási járulékot, ám nem fizeti be az államkasszába, vagy nem tartja vissza, és ezt 30 napon belül nem korrigálja. Emellett 2 és 7 év közti szabadságvesztés fenyegeti a vállalkozót, akiről az ellenőrző hatóság bizonyítani tudja, hogy rosszhiszeműen vett igénybe áfa-visszaigényléseket vagy kompenzációkat. Ha a kár meghaladja a 100 ezer eurót, a vállalkozóra kiszabott büntetést harmadával, míg 500 ezer euró fölött felével növelik. Ha a gyanúsított beismeri a mulasztást és megtéríti az államkasszának okozott kárt, megúszhatja pénzbírsággal, továbbá a tízezer euró alatti kár esetében, ha azt kifizeti, nem szabnak ki börtönbüntetést.

Teodorovici szerint több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie ahhoz, hogy egy vállalkozót börtönbüntetés fenyegessen: bizonyítani kell, hogy az adótartozás időszakában rendelkezésére állt a tartozás összege, illetve „rosszhiszeműségből” nem utalta az államkasszába az adót vagy társadalombiztosítási járulékot. A szerzői jogi szerződések alapján fizetett munkavállalóknak nem lesz gondjuk, ha bizonyítani tudják, hogy objektív okok miatt nem törlesztettek.

Az intézkedés egyrészt indokolt, hiszen védi az alkalmazottakat, akiknek munkaadójuk visszatartotta, de nem utalta el az államnak a fizetésük adóvonzatát és társadalombiztosítási járulékokat. Sokak esetében előfordul ugyanis, hogy többévnyi munka után a megérdemeltnél kisebb nyugdíjat kapnak, mert a munkáltatójuk nem megfelelően fizette be a járulékokat. A gyakorlatban viszont egy vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy nincs amiből befizetnie az államkasszába, mert nem rendelkezik elegendő pénzforgalommal (cash flow), mivel üzleti partnerei nem fizetik ki számláikat, vagy éppen az állam nem fizeti vissza idejében az áfát, vagy a cég által megelőlegezett betegszabadságra járó összegeket. Ilyenkor előfordulhat, hogy a cég igyekszik kifizetni alkalmazottai bérét, ám azok adóvonzatára és társadalombiztosítási járulékokra nem futja.

Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ nem támogatja a tervezetet, mert nem lehet ilyen veszélynek kitenni a vállalkozókat. Véleménye szerint a tervezet erős fegyvert adna az ellenőrző hatóságok kezébe, azzal, hogy egy mulasztás esetén is börtönbe vethetik a vállalkozókat, vagy lehetőséget azok számára, akik meg akarnak hurcolni vállalkozókat. Tánczos szerint szükség van szigorításra, ám meg kell különböztetni a szándékosságot és azt, amikor egy cég önhibáján kívül került nehéz pénzügyi helyzetbe.

Édler András, a háromszéki kereskedelmi kamara elnöke szerint rossz megközelítés börtönnel fenyegetni az adóbefizetést elmulasztó vállalkozókat. „A kormány tagjai partnerként kellene tekintsenek a vállalkozókra. Szülőként sem az a helyes, ha pofonnal fenyegetjük a gyereket, ahelyett, hogy elmagyaráznánk mi a helyes, és segítenénk abban, hogy megfelelő döntéseket hozza” – véli Édler, aki szerint a cégek többsége nem azért nem fizet adót, mert nem akar, hanem mert nem tudja előteremteni a szükséges összeget.