Új tanév, új rendelkezések

Változott az óvodapedagógiai módszertan ettől a tanévtől, a legfontosabb újdonság pedig az, hogy a különböző, kicsiknek szóló fakultatív tevékenységeket nem tarthatják külső munkatársak. A nyolcadikosok is kapaszkodhatnak idéntől.
[reklam]

Szeptembertől érvénybe lépett az a miniszteri rendelet, amelyet egy szakmai csoport dolgozott ki, és amelynek gyakorlatba ültetése során megváltozik az óvodák, napközik tanmenete. Ez nagyfokú bizonytalanságot eredményezhet az óvodák vezetése, személyzete és a szülők szempontjából egyaránt – állítják az érintettek. A rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy előírja: csak óvónők tarthatnak opcionális tevékenységeket, nem vonhatnak be más tanárokat.

Lőrinczi Réka óvónő, az Árvácska Napköziotthon vezetője megkeresésünkre elmondta: nem lehetnek üres órák a pedagógusok számára, amikor valaki más van a kicsikkel. Ennek elsősorban az anyagi gondok áthidalása a célja, ugyanis az opcionális tárgyakat fizetni kellett eddig, és előfordult, hogy ez nehézséget okozott a szülőknek. Idéntől csak olyan alternatív tevékenységek lehetnek a napköziben, amelyekre az óvónők felkészültek. Ezek közé tartozik a tornaóra, idegennyelv-oktatás, népi játékok tanítása.

Véleménye szerint hasznos a rendelkezés, az óvónő a gyerekkel tölti az időt, és a napi rutin mellé beiktathat különféle választható tevékenységet is, legyen szó sportról vagy idegennyelv-tanításról. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a kisgyerekek először az anyanyelvükön tanuljanak meg szépen, helyesen beszélni, ezért szorgalmazom inkább az anyanyelvi beszédtechnika-órát az angolóra helyett. Ami sajnálatos, hogy az új rendelkezés miatt kiesnek az olyan órák, mint a karate, amit a pedagógus nem tud tanítani, ahhoz edzőre van szükség – mondta az óvónő.
Az új rendelkezés révén módosultak, csökkentek egyes óraszámok, az opcionális órák pedig bekerültek az óvodapedagógusok normájába.

Minőségi tanulásra kell szoktatni a gyerekeket, de fejjel kellene hozni ilyen intézkedéseket, időt adni a soron következő generációnak, hogy átérezze a helyzet komolyságát – vélekedett Bejan András, a Nagy Mózes Líceum igazgatója annak kapcsán, hogy azok a nyolcadikosok, akik jövőben a képességvizsgán nem érik el az ötöst, csak szakiskolában kaphatnak helyet. Az oktatási intézmény vezetője szerint a vizsga attól a pillanattól kezdve, hogy korábban nem határozták meg, ki és hová iratkozhat, elveszítette jelentőségét a középszerű gyerekek számára, de az sem elfogadható, hogy a mostani nyolcadikosok azzal szembesüljenek, más rendszer alapján osztályozzák őket.

„Ez feszültségeket fog szülni. Nyolc-tíz éve a szakoktatás romokban hever, tönkretették, akik akkor tanítottak, már más munkahelyet választottak, vagy külföldön vannak, így kérdéses, hogy egyik pillanatról a másikra miként lehet elfogadhatóan a szakképzést visszaállítani” – vázolta az intézkedés hiányosságait az igazgató. Meglátása szerint probléma elé néznek így az elméleti líceumok is, elég, ha csak a beiskolázást tekintjük. Ha nem lesz elég diák, akkor tanerőt kell elbocsátani, a szakiskoláknak meg nem lesz elég képzett pedagógusuk – summázott Bejan András. <<

Bartos Lóránt, Bús Ildikó