Új polgármesterek, régi gondok

Olyan helyén jártam Erdélyünknek, ahonnan, bár messze földön ismert, mégis nehéz telefon- vagy e-mail-kapcsolatot teremteni a külvilággal. Egyetlen szabad út a vasút, szállítóeszköz a vonat. A falu két és fél kilométerre van az állomás melletti vidék legszebb természetes kertjéhez, a Varjúvárhoz, és ugyan évekkel ezelőtt megígérték egy összekötő út átadását, 300 méter még nem készült el belőle. Így a szemetet sem tudják innen elvinni. Remélhetőleg az új községatya, az RMDSZ-es Gál Máté István, amit évekig nem tudott végrehajtani, azt most befejezi, és az állomás környéki házakat is hozzácsatolja a községhez.

A Szatmár és Bukarest között közlekedő gyorsvonaton hagytam el Kalotaszeget a választások utáni napon. Akkor már Erdélyben 199 községnek volt magyar polgármestere, plusz városoknak, többek között Szatmárnémetinek is. Az utasnak kevés kedve van ezen utazni, inkább fülel, és amíg tud, nézelődik a távolba. Közben érkeztek a hírek, hogy hol kerültek magyar vezetők a települések élére. Máshol meg annak tapsoltak, hogy a régi pártok politikusait új emberek váltották fel. Sajnos, mivel ezek között nem volt megmérettetés, nem tudhatjuk, milyen elgondolásokkal, tervekkel indulnak neki a következő esztendőknek. A legtöbben a régi elöljárók ténykedéseit bírálták, arról, hogy miként teszik lakhatóbbá a településeiket, nemigen beszéltek.

Vegyük a román fővárost. Minden télen örök probléma a lakások kimelegítése, amint a szemét elvitele és az építkezések befejezése is. Erre, alig számolták össze a voksokat, Bukarest új főpolgármestere, Nicușor Dan kijelentette, hogy ezen a télen is fázni fogunk, mert csak jövőben kezdenek hozzá a csövek kicseréléséhez. Mintha nem ezt ígérte a választások előtt! A szemétgond kapcsán is azonnali megoldásról szónokolt, ám ennek sincs semmi jele.
Az építkezésekkel pedig érdekes dolog történt. A választások előtt olyan munkába kezdtek a telepeken, hogy zengett tőlük a vidék. Másnaptól azonban csend honol a félig felhúzott falak mellett. A hirtelen eltűnő munkások még az építőanyagokat is veszni hagyták. Attól tartok, ez a munkamódszer négy év alatt sem fog változni, sehol az országban, és akkor majd árgus szemekkel figyelhetjük ismét a választási plakátok szlogenjeit.