Új kapuk nyílnak az agráriumban

Jelentős változásokat hoz az agráriumban a 2023-as esztendő, ugyanis gyakorlati alkalmazásba lép az Európai Bizottság által Románia esetében decemberben jóváhagyott, a közös uniós agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakára vonatkozó új agrárstratégiai terve. Az 1098 oldalas dokumentumhoz további 700 oldalnyi mellékletet tartozik, ennek a végrehajtását pedig a közeljövőben kidolgozandó alkalmazási normák fogják szabályozni.

Az új agrárstratégia határozza meg az elkövetkező öt évben az egyéni termelők, gazdaegyesületek, önkormányzatok által igényelhető támogatásokat és azok feltételeit, az országos agrárpolitikákat, de még az agroturizmusban vagy a tanintézetek által a mezőgazdasági szakok esetében igényelhető támogatások kritériumait is. A szabályozás a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökségek (APIA), illetve a vidéki beruházásokat finanszírozó ügynökség (AFIR) által folyósított juttatásokra egyaránt kiterjed, sőt még egyes, a környezetvédelmi minisztériumon keresztül biztosított csatolt támogatásokra is – lényegében minden támogatást szabályoz, ami az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (FEGA), az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (FEADR), illetve az állami költségvetésből származik.

Az új irányelveknek része a digitalizáció és az innovatív technológiák vagy ötletek használatának ösztönzése a mezőgazdaságban, a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztása, továbbá célzottabb, eredményeken és teljesítményen alapuló támogatási rendszer alkalmazása, illetve számos, a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatás mérséklése.

Aki gyorsabb, az jut hozzá a pénzhez

Az új agrárstratégia értelmében a mezőgazdasági kártalanításokat egy új informatikai rendszer segítségével végzik majd el: a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség (APIA) egy közbeszerzési eljárás során ad megbízást egy, az éghajlati jelenségekre, a mezőgazdasági termeléskárok mértékére vonatkozó információk digitalizálásához szükséges szoftverek elkészítésére, amelyeknek különböző agrometeorológiai térképek is a részét képezik majd.

Az aszályos időszakok előfordulásának gyakorisága miatt kritikusan fontossá válnak az öntöző- és vízmegtartó rendszerek a jövőben. Az új agrárstratégia ezekre is biztosít támogatást. A helyi, azaz a kisebb öntözőrendszerek kiépítésére 102 millió eurós pénzkeretet biztosítanak.

„Van erre pénz. Az elképzeléseket és a szükséges dokumentációt – telekkönyveket, mezőgazdasági regisztert – elő kell venni, a pályázatokra készülni kell, mert aki gyorsabb, az jut hozzá a pénzhez! Számunkra ezért fontos a népszerűsítés a gazdák, gazdaegyesületek és az önkormányzatok körében egyaránt. Vannak olyan pályázatok – például az infrastruktúrára, mezei utak rendbetételére, sáncozására, aszfaltozására –, amelyeken önkormányzatok vesznek majd részt. Ha az önkormányzat nem mozdul, akkor a gazdák álljanak össze, és mozdítsák meg az önkormányzatot. Ezek a lehetőségek egy térség, egy mezőgazdasági termelői csoport vagy egy önkormányzat számára a fellendülését jelenthetik. A pályázatok közösségekre vannak kiírva, azon kívül, hogy egyéni termelők is kapnak támogatást. Ha jó az infrastruktúrája egy közösségnek – például a mezei útjaik –, akkor a gazdák is szívesebben mennek dolgozni, és lehet, hogy még az elhanyagolt földjeiket is rendbe rakják. Ez így kapcsolódik össze. Mindenki egy sejt ebben a mezőgazdasági rendszerben, és nálunk ez azért is fontos, mert vidékünk településeire jellemző, hogy a kiegészítő jövedelem nagy része a mezőgazdaságból származik. Akinek csak egy kis gazdasága van – hiába, hogy napközben máshol dolgozik –, ha van tíz juha és egy hektár földje, ami burgonyát termeszt, az is hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz. Az élelmiszerbiztonság is szerepel a stratégia céljai közt” – vázolta az összefüggéseket a Székelyhonnak Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.