Történelmietlen jogászkodás

B. Kovács András

2018. március 23., 00:292018. március 23., 00:29

Ismét leseperték az autonómia-tervezetet a parlament asztaláról. Az immár harmadszori jogi vesszőfutás levezénylői az eddigi teljesen történelmietlen érveket szegezi szembe a székelység mindennek, csak éppen maximalistának nem nevezhető igényei megfogalmazásával. Államot vizionál az államban, és fel sem teszi a kérdést: vajon miért terjesztették be harmadszor is a tervezetet, és vajon miért mennek a harmadszorra is várható elutasítás elébe, vajon miért minősül át maga a puszta beterjesztés is egy közösség szemében a jogosságnak magának a kritériumává. A székelység nyilván nem tud lemondani saját magáról, és ameddig létezik, kísérletei életjoga érvényesítésére nem szűnhetnek meg.

De vajon hogyan működik az az állam, amely nem képes elutasításon kívül mást nyújtani egy milliósnál nagyobb népcsoportnak, melynek jó fele ráadásul egy nagy tömbben, további harmada sem kimondott szórványban, hanem települési többségben vagy azt megközelítő körülmények közt él? Nem a mai román nemzetállami szerkezet hibáira és makacsul fenntartott diszfunkcióira vet-e fényt a székely igények ismételt benyújtása?

Az utódállamokbeli sorstársainkat a történettudomány kényszerkisebbségként határozza meg, ebben sok más hasonló számbelileg annak minősülő népcsoporttól különböznek. Hogyan értelmezhető e minőség? E közösségek „a 20. század eleji politikai változások révén létrejött kényszerkisebbségek, amelyek az 1918. után létrejött nemzetállamokban akaratuk ellenére, szülőföldjükön kerültek kisebbségi helyzetbe.” Az elmúlt száz év alatt „erősen átalakult környezetben, de regionális bázisukat jórészt megőrizve, tudatos önszervező törekvések eredményeként nemzeti kisebbségi közösségekké váltak” – áll egy idevágó munka előszavában. (Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Gondolat. Bp.)

Érthető és sokszorosan indokolt, hogy aki ezer évig saját államában élt, nem fogja száz évért feladni emberi emancipációs igénynívóját. A román parlament megint levizsgázhat, történelmietlen és ráadásul jogtipró érveket készül felhozni egy emberileg, kollektíven is indokolt és kiemelkedően jogszerű törekvés ellen.