Töprengés süketnéma kórus mellett

Czegő Zoltán

2017. január 06., 12:252017. január 06., 12:25

Ha lenne 13. hónap, az bizonyosan a fogadkozásoké lenne. Ezt cáfolni nem lehet, hát bizton mondhatom. Az emberektől nem áll távol a nekigyürkőzés mellett a fogadkozás sem. Az új esztendő kalapján nagyon is jól áll a csokornyi szent fogadalom, hogy másképpen lesz holnap!
Én erről senkit le nem beszélek, hiszen egy bordában szőttek bennünket, megalázottakat és megnyomorítottakat. Kitakarítja az istállót, megsepri az udvart, végigüli az istentiszteletet a kemény padon az is, aki… Megmossa kezeit az író, letörli puha ronggyal a betűtáblát, mintha félne a 365 napos újrakezdéstől maga is. Valami ott bujkál a szív táján, hogy ha nem is többet, de jobban, célirányosabban kell dolgozni. A beteget rövid időre megfosztották orvosai a munkától. Éjszaka kimeredt szemmel nézi kórházi ágyáról a mennyezetet.
– Gyűlölöm ezt a januárt, eresszenek vissza! Talán ő is gondol ama 13. hónapra, amikor minden lemaradását igenis behozhatná. Bánk bán így rémül bele a legnagyobb veszteségbe: Nincs a teremtésben vesztes, csak én, nincs más árva, csak az én gyermekem. És Tiborc, a panaszos lázadó paraszt kérdezi tőle, a nagyúrtól: De adhatsz-e mindenkinek? – És nem fogadja el az alamizsnát.
December azzal telt el többek között, hogy pánikszerűen gyűjtöttünk a szegények számára. De mi lesz jövő decemberig? Nem nyugtat meg engem s másokat sem, hogy elárasztjuk óév utolsó hetében a szegényeket alamizsnával. Valahogy – valahogy másképp kellene cselekednie a „vezérkarnak”, hogy mi ne legyünk se migráns, se másmilyen gyarmat az időnk végezetéig. Emelt fővel még halni is könnyebb, mint sunyítva.
Soha el nem felejtem, míg élek ezt a budapesti, idei szilveszteresdit. Se zenekar, se énekkar, semmi, amire vágyik a magyar nemzet fia éjfélkor, vigyázzállásban s könnyek terhével – nem. Egy szál hegedű nyikorogta a Himnuszunkat, egy szál kamasz lány énekelte fennhangon. És – ilyent még nem láttunk! – húsztagú, süketnéma kórus hangmutogató kalimpálása! A süketnémák integették a szál hegedűre s hangra a legnemesebb himnuszt! Letöröltem a betűtáblámat: a tiszta igazat mondani továbbra is ez új esztendőben.