Több mint tízezer világháborús és régi erdélyi fotót tesz közzé az OSZK

Az adatbázis a könyvtár fejlesztésében, az Országos Könyvtári Platform projekt keretében készült el. A képek a nemzeti bibliotéka mintegy hatszázezer dokumentumot őrző Fényképtárából származnak – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Az Országos Széchényi Könyvtár (akkor még mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) 1914 augusztusától gyűjtötte az első világháború képeit, törekedve arra, hogy minél szélesebb körből merítsen.

Neves fotográfusok – Müllner János (1870-1925), Balogh Rudolf (1879-1944) és Erdélyi Mór (1866-1934) –, valamint amatőr fényképészek művei egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A felvételek többsége nagyítás, de akad köztük üveglemez és diakép is.

A képek jelentős hányada a katonák mindennapjait ábrázolja, a tábori élet mozzanatait, a frontra és a frontok közötti vonulásokat, a táborok létesítését, a harcokat és azok drámai következményeit: a temetőket, a kórházakat, a hadirokkantakat. Nem hiányoznak a gyűjteményből a hátország lakóinak mindennapjai sem: a szegénység, a pusztítás és a nélkülözés képei, de találhatók felvételek a gyermekek és a katonák kapcsolatáról, a nők szerepvállalásáról a kórházakban és a hátországban, emellett megjelennek a háborús propaganda dokumentumai is.

Szabó Dénes életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába. A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette a fényképész, döntő részük városkép és tájkép, amelyek a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódnak. A már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit.

A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata.

A könyvtár adatbázisában a fényképész teljes hagyatékát közzéteszik, így a galériában megtekinthető Szabó Dénes kárpátaljai és berlini sorozata is.

Mint írják, az adatbázis fejlesztése nem zárult le, a szerkezetet a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan finomítani fogják a könyvtár munkatársai. Terveik között szerepel a Fényképtár további gyűjteményeinek közzététele is. Az adatbázis segítséget nyújt az online nem elérhető, csak az OSZK épületében kutatható fényképek hozzáférhetővé tételében is.

Virtuális fotógaléria nyílt a Nemzeti Múzeum honlapján

Összetartozás éve virtuális fotógaléria címmel az 1920-ban elszakított országrészek kulturális és művészeti értékeit bemutató fényképekből nyílt virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) honlapján csütörtökön, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója az online megnyitón felidézte, hogy 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban, a Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát és magyar nyelvű, magyar etnikumú lakosságának egyharmadát.

"A történészek, politikusok és a közélet azóta is vitatkozik azon, hogy az ország vagy a nemzet vesztése volt-e nagyobb csapás Magyarország számára" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti múzeum számára a hányattatások már korábban elkezdődtek: 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román csapatok el akarták hurcolni a nemzeti múzeumból azokat a műkincseket, amelyek Erdélyhez, a későbbiekben Romániához kerülő területekhez tartoznak. Szerencsés módon Harry Hill Bandholtz amerikai dandártábornok a Szövetséges Katonai Misszió tagjaként megakadályozta, hogy a megszálló román királyi haderő kifossza az intézményt. A múzeum gyűjteményei azóta is egyben maradtak - emelte ki Varga Benedek.

A főigazgató szerint a románok szándéka ugyanakkor jelezte azt is, hogy a múzeum milyen szerepet tölt be a Kárpát-medence történetben, milyen szimbolikus jelentőséggel bír gyűjteménye a Kárpát-medence népei és nemzetei számára. Az intézmény 218 éve gyűjtött kollekciói a Kárpát-medence egészének a kultúráját, a civilizációját és a művelődését jelenítik meg - emelte ki.

A múzeumban őrzött kincsek elsősorban a magyar történelemhez kötődnek, ugyanakkor a magyar királyság története számos nemzetnek és népnek adott otthont és ezeknek a története is feltűnik a gyűjteményben.

Az Összetartozás éve virtuális fotógaléria láthatóvá teszi a magyar nép tehetségének és alkotóvágyának töretlenségét, tudatosítja, hogy a magyarság szellemi egységének megőrzéséért tennünk kell és tovább kell adnunk a közösség élő kulturális örökségét.

A kiállítás július 9-ig tekinthető meg hetente frissülő tartalommal a www.mnm.hu oldalon.

(MTI)