Tévedhetnek-e a PCR-tesztek?

Mivel a koronavírussal csak most ismerkedik a tudományos világ is, a vírus viselkedését illető szilárd következtetések levonásához még nem gyűlt össze elegendő tudományos tapasztalat, hiszen ahhoz több év kellene. A háromszékiek kételyeihez azonban hozzájárult egy, a közösségi hálón közzétett eset is, mely szerint a Pro Vitamnál pozitívan tesztelt személy Brassóban megismételtette a vizsgálatot, és az negatívnak bizonyult. Terza Lívia doktornő, a Pro Vitam klinika tulajdonosa szerint – mely jelenleg Kovászna megyében az egyedüli PCR-tesztelésre akkreditált-felkészült cég – nagyon fontos, hogy milyen módon, honnan és a betegség mely fázisában veszik le a mintát.

– A fals pozitív tesztek esélye elenyésző, amennyiben a mintavétel és a feldolgozás is megfelelő körülmények között történik. Akit mi pozitívnak nyilvánítunk, az szinte 100%-osan az – állítja határozottan a szakember. A téves negatív eredmények esélye már nagyobb, például egy tünetmentesen kihordott, de a betegség utolsó fázisában még pozitív minta után 1–2 nappal a következő már lehet negatív eredményű. De akár félórás különbséggel levett mintával is előfordulhat ez, attól függően, hogy miként vették le azt, például ha nem nyúltak fel elég mélyen az orrüregbe mintavételkor. A tudományos konszenzus az, hogy sokkal veszélyesebb egy ilyen fertőző betegségnél kiadni egy fals negatív eredményt, mint egy esetleges fals pozitívat, hiszen a beteg úgy fertőzhet, hogy még „papírja is van róla”, hogy nem fertőző.

Mivel az országban is ismertek olyan esetek, amikor a betegség lefolyásának végén kétszer vírusmentesnek talált személy pár nap különbséggel újból fertőzöttnek találtatott, erre is magyarázatot kértünk.

– Ilyenkor az történhet, hogy az orrmelléküregben (szinuszban) levő sejtek még kidobtak a felületre néhány vírus-génmaradványt, RNS-t. A jelenlegi kutatási eredmények szerint valószínűbb, hogy a már gyógyultnak nyilvánított személy ismét pozitívvá válása nem jelenti azt, hogy fertőz, csupán a vírusmaradványok jelenléte kimutatható hosszabb ideig. Ezt a jelenséget aktívan kutatják. De olyan fiatalokról is tudunk egy bukaresti kórházban, akiket bár pozitívan teszteltek, egy hónap után is tünetmentesek, vérükben sincsenek antitestek, de szinuszukból nem tűnik el a vírus.

Fejér Szilárd kutató szerint lehet a PCR teszteknek olyan véletlenszerűen előforduló mellékreakciója, amely pozitívvá teszi az eredményt, de ezt a gyártók már a tervezési fázisban ki szokták küszöbölni. Ha ez a teszt „jellembeli” hibája lenne, akkor nyilván kiszűrhető lenne. Az Egyesült Államokbeli Járványügyi Hivatalnak (CDC) az első koronavírus tesztjei voltak ilyenek, a gyártásba hiba csúszott, ami fals pozitív eredményeket okozott, de ez viszonylag hamar kiderült. Nagyszámú mintánál az sem várható el, hogy mindegyiket dupla zacskóba külön csomagolják, ezzel is csökkentve a fals pozitív eredmények valószínűségét. „Minden laboratórium az adott körülmények között próbálja kihozni a maximumot a vizsgálatokból, hogy minél több fertőző pácienst lehessen azonosítani, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke” – mondta a klinika szakembere.

A tévedések különböző variációnak lehetőségére a bukaresti Cantacuzino Intézet laborvizsgálatait végző személyzetnél is rákérdeztünk, ugyanis itt végzik az országban levett tesztek jórészének az elemzését. A Feraru Romeo szóvivő által tolmácsolt válaszok megerősítik a szentgyörgyi szakemberek által elmondottakat: egyrészt még sok kérdésre nincs válasz, nem tudják azt. (Nem válaszoltak például az esetleges fals pozitív teszteredmény okaira – szerk.). Másrészt, amit már tudnak az, hogy megnöveli a helytelen diagnózis, pontosabban a tévesen negatív teszteredmény esélyét, ha rosszul veszik le a mintát, ha esetleg a pálcikán levő váladék nem ér bele a kémcsőben levő folyadékba, vagy ha szállítás közben károsodik a minta, ha a betegség túl korai vagy túl kései szakaszában veszik le a mintát, de akár egyes vírusmutációk is. Ezért kell kétszeri negatív eredmény a biztos gyógyulás (vagy fertőzésmentesség) kimondásához. Az intézet szakemberei arra is választ adtak, lehet-e egy mintából több elemzést végezni: ez függ annak mennyiségétől, de a minta típusától (orr-garatváladék vagy biopszia), illetve a tárolási–szállítási körülményektől is.