2018. március 16., 00:362018. március 16., 00:36
Igen jó alkalom lenne Románia százéves centenáriuma arra, hogy valóban európai módon rendezzük a kisebbségi kérdést. Jogilag természetesen hibás számon kérni a gyulafehérvári ígéreteket, hiszen azóta még lement legalább egy világháború, aminek a békeszerződése felülírt minden korábbi dokumentumot, de erkölcsileg azért el kellene számolni a kiáltványba foglaltakkal, ha már azt számítják a modern Románia alapító okiratának.
Ennél is fontosabb volna azonban, hogy a jelen valóságából induljunk ki, és ne százéves, hanem a mai gondolkodás, demokráciaszint, nemzetközi jog alapján oldjuk meg a vitás kérdéseket. Ha ez Németországnak és Franciaországnak sikerült, akkor sehol sem lehetetlen. A német–francia évezredes véres szembenálláshoz képest a román–magyar viszonyt többnyire béke, barátság és szeretet jellemezte. Volt persze néhány csata is, voltak rosszemlékű leszámolások, éppen 48–49-ben is, de az áldozatok száma – történelmi mértékkel mérve – elhanyagolható.
Akkor mi akadálya van a történelmi megbékélésnek? A politikusok rövidlátása.
A két ország közötti megbékéléshez elég volna két jövőbelátó, bátor államférfi, mert az ma már teljesen természetes, hogy a német kancellár első útja, általában megválasztásának estéjén Párizsba vezet, és fordítva, a francia elnök legelőször Berlinbe utazik. De amíg megbírságolják az elöljárókat, mert a nemzeti ünnepre kitűzik a nemzeti szimbólumokat, amíg a román földgáz eladása Magyarországnak kemény valutáért, piaci áron nemzetárulásnak számít, ameddig a román államfő Koszovó ügyében akar közvetíteni a szerbek és albánok között (milyen közvetítő az, aki egyértelműen az egyik fél pártján áll?), ahelyett hogy saját országában közvetítene két együtt élő nép között (ahogyan az alkotmányos kötelessége volna), addig egyik oldalon bizonyosan hiányoznak ezek az államférfiak. Mondjuk, tegnap a másik oldalon is alig találtunk pozitív üzenetet a románok felé, pedig ’48 szellemében ez is benne van.
Tapodtat sem közeledünk.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!