Támad a digitális világ, a szülők dolga megvédeni a gyerekeket

Az otthoni nevelést az oktatás egészíti ki, a pedagógusoknak is szerepük van a szokások kialakításában. Mint mondta, a Waldorf-oktatásban már kiskortól szerepel a médiahasználati óra, és már elemi osztályokban igyekeznek megimsertetni a képalkotási folyamatokat, mozgóképeket hoznak létre a gyerekekkel azért, hogy később felismerjék ha trükkel, hamisított képpel, üzenettel van dolguk. A pedagógus javasolja továbbá, hogy egy osztály szülőközössége őszintén kommunikáljon egymással, hangolják össze a nevelési szokásaikat azért, hogy a gyerekek körében is könnyebb legyen azokat elfogadtatni.

„Azért fontosak nekünk az érzékek, mert a digitalizáció kihívásokkal jár. Olyanokkal, amelyekkel akkor tudnak csak megküzdeni, ha birtokolják az én-érzék képességét, vagyis ha áthaladtak ezeken a fokozatokon” – magyarázta a pedagógus a gyerekek fejlődési szakaszaira vonatkozóan. Ismertette, hogy az első fokozat a szenzomotoros integráció, ezután a gyermek kommunikációs készsége is fejlődésnek indul, majd következik az alkotásra, illetve befogadásra való képesség. A lépcső legelső szintjén a kritikus önreflexió áll, az én-érzék. A felsoroltak közül minden készséghez érzékek társulnak, és ezek veszélybe kerülhetnek, ha a szülők nem tanúsítanak kellő tudatosságot a nevelés során.

Ezek a szintek életkori sajátosságokhoz is köthetők, egymásra épülnek. „Ha időben megszületik a kritikus önreflexió, akkor az átfogja az egész kamasz, ifjú lényét azzal a képességgel, hogy választani képes. El fogja tudni dönteni egy applikációról, egy véleményről, online bejegyzésről, hogy az befolyásolja vagy nem. Ahhoz, hogy ez a képesség kifejlődjön, a szülőnek és a pedagógusnak is dolgoznia kell” – mondta az előadó, aki szerint a legfontosabb, hogy ezeket a fokozatokat idejében lépjék meg a gyerekek, hogy a család közösen, megfelelő időben elébe állhasson bármely serdülőkori problémának.

A legtöbb szakkönyv szerint minél később kezdik el használni és minél kevesebb időt töltenek a fiatalok a telefon- és számítógéphasználattal, annál jobb. A Waldorf-oktató szerint ez így is van, a problémára a megoldás viszont ennél összetettebb. A szülők legfontosabb feladata megerősíteni a gyermekeket a saját önismereti és választásbeli képességeikben, védelmet biztosítani az alapszükségleteiket tekintve. Egyrészt nagyon fontos a fizikai biztonság megteremtése, az egészséges életmódra való tanítás, továbbá az érzelmi stabilitás, szeretet. Ezekhez szorosan csatlakozik a megfelelő oktatás, a fiatalok felkészítése, a kreativitásra való ösztönzés, de ugyanígy jelentős szerepe van az etikának is, hogy a fiatalok megtanuljanak tiszteletet adni, kérdezni és válaszolni és spirituálisan is önmagukra találni. Az utolsó a társas szükségletek kielégítése, a törődés és elfogadás, az intimitás, magánéleti kapcsolatok megteremtése és tiszteletben tartása.

Pintér Krisztina szerint tehát a védelem, a korlátozott időtartamú telefon- és számítógéphasználat, az őszinte kommunikáció, a szülőközösség kapcsolattartása, valamint a megfelelő iskola és pedagógus kiválasztása mind hozzájárul ahhoz, hogy megelőzze vagy éppen kezelje a digitalizáció hozta veszélyeket a kiskorúakra nézve. Mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek később traumák feldolgozása helyett egy egészséges felnőtt életét élhesse.

Fotó: Unsplash