Szükséges és észszerű lépés

Az erdélyi magyar nemzeti közösség ügyeinek összehangolt képviselete és a parlamenti választásokon való együttműködés érdekében megállapodást írt alá Kolozsváron Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, valamint Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség (RMSZ) társelnöke – röpítette világgá az örvendetes hírt a média.

Rég várt, szükséges és észszerű lépése ez a romániai magyar politikumnak, amelyet reményeink szerint még idejében tett meg ahhoz, hogy visszaszerezze a belső ellentétek és törékeny eredmények miatt megtépázott tekintélyét. Ezzel együtt pedig a lehetséges szavazói bizalmát, amelyre nagy szükség lesz a hamarosan esedékes parlamenti választásokon. Még akkor is, ha az RMDSZ számára az alternatív választási küszöb az 5% alatti országos teljesítmény esetén is bejutást biztosít a román parlamentbe. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora létszámban, vagyis milyen súllyal vagyunk ott jelen.

Ezzel a megállapodással mi, erdélyi magyarok letértünk a haladást csalódások göröngyeivel és egymásnak feszülés kátyúival akadályozó útról. Reméljük, az összefogással kecsegtető megegyezés nem külső nyomásra, hanem a magyar érdek felismerésének következtében történt. És érvényesítésének a szándékával. Ez utóbbi viszont csak akkor lehet eredményes, ha az illetékesek belátják és kiküszöbölik az eddig elkövetett hibákat, amiből mindkét táborban bőven akad.

Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy kisebbségi sorsban nem szabad egymás ellenében politizálni, helye van a nemzetféltésből fakadó különvéleménynek. Meg kell értenie, hogy szükség van az értelmes vitára, és nem padlóra söpörni, hanem megfontolni kell az elhangzó érveket. Meg kell értenie, hogy eredményt elérni csak egységes fellépéssel, közös erőfeszítéssel lehet. De az EMSZ berkeiben is bőven akad tennivaló. Például tudatosítani, hogy a lejáratást célzó, sok esetben elvtelen támadások helyett megoldási javaslatokat is tartalmazó, építő jellegű kritikára van szükség nemzeti jogaink érvényesítéséhez.

Ugyanakkor mindkét politikai alakulatnak szabadulnia kell a sorai közé befurakodott becsvágyóktól, akik csak saját, többnyire a közösséggel ellentétes érdeket képviselnek. Akik képtelenek az értelmes és példamutató áldozathozatalra.