Székely Nemzeti Múzeum - történelmi kincseink őrzője, kultúránk nagykövete

Mint mondta, ezzel együtt az emberi lélekhez is hozzá tudnak szólni a múzeumban, ahol rendezvények révén igyekeznek hatni a látogatók szellemi énjére, annak megerősítésére.

Mi több, az elmúlt tíz évben exponenciálisan nőtt a román ajkú látogatók száma is, ez azonban nem csak a sepsiszentgyörgyi, hanem más magyarlakta vidékek múzeumaira is igaz. „Mi már régóta gyakoroljuk az autonómiát a székelyföldi múzeumokkal” – vélekedett. Varga Mihály szerint a kilencvenes évekre jellemző, nyomdafestéket nem tűrő megjegyzések megszűntek, a vendégkönyv mostanára építő kritikákkal és dicséretekkel teli, méghozzá román ajkúak tollából származókkal, akik „leveszik a kalapjukat a székely nemzet előtt.”

A sepsiszentgyörgyi gyökerekkel rendelkező, Izsák Balázs méltatta a díjazottat. „A felnőtteken, szülőkön, tanárokon múlik az, hogy a következő nemzedék emlékeiben élni fog-e a Székely Nemzeti Múzeum ahogy az én, és több nemzeti társam emlékeiben él ” – fogalmazott az SZNT elnöke, felidézve, hogy először 1958-ban ismerte meg az intézményt, amikor hatéves korában édesapja elhozta ide, azóta rendszeresen visszajár.

„A Székely Nemzeti Múzeum nem csupán egy épület, vagy egy gyűjtemény, hanem a székely identitás és kultúra szimbóluma” – mondta Beke Mihály András konzul, tiszteletét kifejezve a jelenlévők, az SZNT és a Székely Nemzeti Múzeum alapítói és munkatársai iránt. A Csinta Samu szavait idéző laudációt Ferencz Csaba tolmácsolta, az SZNT alelnöke. „Egy intézmény természetesen akár egyetlen év leforgása alatt is alkothat kivételeset és a sepsiszentgyörgyi múzeum ennek a követelménynek is megfelel, miután négy év szünet és két és fél éven át tartó tényleges munkálat után 2023. október 26-án újra megnyitotta kapuit” –hangzott el a beszédben, emlékeztetve, hogy milyen kivételes tett fűződött a tavalyi évben a Székely Nemzeti Múzeum nevéhez.

A Kós Károly tervei alapján készült, 149 éves múzeum 1975 óta látogatható, Csinta Samu megfogalmazásában „a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma.” Kiemelte, hogy a díjátadó egyben dicső tisztelgés a múzeumalapító Zathureczky Emília emléke előtt és olyan múzeumőrök és igazgatók előtt, mint Csutak Vilmos, Herepei János, Szabédi László, valamint a Székely Nemzeti Tanácsot alapító, a székely jelképeket megalkotó Kónya Ádám.

A Gábor Áron-díjat 2006 óta osztják ki, az odaítélésére vonatkozó szabályzatot 2008-ban pontosították. A Székely Nemzeti Tanács határozata szerint a díj odaítélhető bel- és külföldi egyéniség, csoportosulás, szervezet vagy intézmény számára, aki/amely erősíti az autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet, a közösségi akarat erősödését, annak kinyilvánítását és cselekvően részt vesz annak megvalósításában, ugyanakkor kiemelendő eredményeket ért el Székelyföld önrendelkezéséért való küzdelmében. Négy díj adható ki egy évben: székelyföldi, kárpát-medencei, valamint azon kívüli egyéniségek számára, ugyanakkor szervezet, intézmény, vagy csoportosulás számára.

Fotó: Farkas Orsolya