Stoltenberg Bukarestben: a NATO kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet

Stoltenberg a NATO-tagállamok külügyminisztereinek bukaresti értekezletén elnököl kedden és szerdán.

"A NATO-országok külügyminiszterei Bukarestben gyűlnek össze, miközben az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja Románia határainál dúl, aláásva a szabályokon nyugvó nemzetközi rendet. Válságos ez a pillanat biztonságunkra nézve, ezért fontos üzenetünk: a NATO itt van, a NATO készenlétben van és kész minden centiméternyi szövetséges területet megvédeni" - mondta Stoltenberg.

A NATO-főtitkár megemlítette, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőtől négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.

"A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, mert Ukrajnának joga van megvédeni magát, és ezt a jogot az ENSZ Alapokmánya is rögzíti" - jelentette ki.

Úgy vélekedett, Putyin orosz elnök agresszív háborúja "egy kudarc", amire Putyin brutalitással reagál: polgári lakosság és civil infrastruktúra elleni bombatámadásokkal, amelyek házakat, kórházakat, elektromos hálózatokat rombolnak szét.

"Borzasztó ez Ukrajna számára, de ez az időszak bonyolult Európa és a világ más országai számára is (...) Való igaz, hogy mindannyian megfizetjük Oroszország Ukrajna elleni háborújának árát, de mi pénzzel, míg az ukránok vérrel fizetnek. Ha hagyjuk Putyint győzni, akkor az elkövetkező években mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni, mert Putyin úr és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik nyers erő alkalmazásával. Így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek majd bátorítást. Ez veszélyesebbé teszi a világunkat, és mindannyiunkat sebezhetőbbé tesz" - mondta a NATO-főtitkár, nyomatékosítva, mindannyiunk biztonsági érdeke Ukrajna hosszú távú támogatása.

A NATO főtitkára kedden kijelentette, hogy Románia fontos szerepet játszott és játszik az észak-atlanti szövetség Ukrajnát támogató erőfeszítéseiben.

Jens Stoltenberg méltányolta, hogy Románia, amelynek a leghosszabb közös határa van Ukrajnával, jelentős részt vállal a megtámadott ország támogatásából, ugyanakkor más szövetséges- és partnerországokat is segít. Kifejtette: meggyőződése szerint a NATO-külügyminiszterek keddi és szerdai értekezletének az lesz a konklúziója, hogy ezt a támogatást folytatni, sőt fokozni kell, többek közt Ukrajna légvédelmi kapacitásának megerősítésével, hogy Kijev legyen képes elhárítani a mostani támadásokat.

Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO-t nem érte váratlanul az Ukrajna ellen indított orosz támadás, sőt az ehhez hasonló helyzetekre már 2014 tavaszán elkezdett felkészülni a katonai szervezet.

"A háború idén februárban indult, de számunkra 2014 tavaszán kezdődött, és azóta a NATO a szövetségesek legnagyobb mértékű felkészítését hajtotta végre a hidegháború óta" - mondta a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy azóta Románia is a GDP 2 százalékára növelte védelmi kiadásait.

Stoltenberg elmondta, már 2021 őszén információik voltak arról, hogy Oroszország Ukrajna megtámadására készül, és ezt a NATO közölte is a szövetségesekkel, valamint a nyilvánossággal. Így amikor az invázió elkezdődött, a NATO aktiválta védelmi terveit, és megerősítette jelenlétét a térségben.

"Néhány héttel az invázió előtt akcióba léptünk, és az inváziót követően a szövetségesek közül sokan, Franciaországgal az élen, fokozták a katonai jelenlétüket a térségben. Ezt jelentős tengeri jelenléttel erősítettük meg a Fekete-tengeren, a Balti-tengeren és a Földközi-tengeren, valamint a légierő fokozott jelenlétével; mindezt további támogatással egészítjük ki, ha szükség van rá" - mondta Stoltenberg, aki rámutatott, hogy a Fekete-tengernak nagy stratégiai jelentősége van az észak-atlanti szövetség számára.

"A NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul" - jelentette ki Jens Stoltenberg.

Beszédében kifejtette, a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. "És Oroszország háborúja azt sugallta, hogy ha egy állam NATO-szövetséges lesz, az kihívás Moszkva számára" - tette hozzá.

Jens Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként. Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. "Csatlakozásunk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, hogy a NATO tagjaivá váljanak. És örülök, hogy az alapító tagállamok (...) ezzel egyetértettek" - részletezte, hozzátéve, hogy hasonló volt Oroszország reakciója Litvánia, Lettország és Románia NATO-csatlakozásakor is.

A NATO főtitkára leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől a jogot, hogy saját szuverén döntéseiket meghozzák, és úgy vélekedett: az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővülését. "Ez jelenti számára a nagy kihívást, ezért támadta meg Ukrajnát" - mondta Stoltenberg, hangsúlyozva, a NATO egy "védelmi szövetség". 

forrás: Agerpres

fotó: wikimedia.org