Stoltenberg: a NATO megerősítette egységét Ukrajna támogatása mellett

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.

A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába - közölte Stoltenberg.

"Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését" - tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában és a globális biztonságot.

Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló - fogalmazott, és kifejtette, hogy a  NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt - tette hozzá.

Elmondta: a szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától - közölte.

A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert.

Az államfő erről az észak-atlanti szervezet csütörtöki csúcstalálkozójának résztvevői előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében szólt.

Zelenszkij emlékeztette a szövetség vezetőit, hogy Oroszország jelentősen militarizált, és felszerelési készlete többszörösen nagyobb, mint Ukrajnáé.

"Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált" - indokolta azt, hogy miért is van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására.

Visszautalt arra, hogy - a mostani beszédét megelőzően - február 24-én szólalt fel a NATO-Ukrajna bizottság ülésén. "Még február 24-én egy teljesen egyértelmű, logikus kéréssel fordultam Önökhöz. Segítsenek lezárni a légterünket, hogy megóvhassuk népünket az orosz bombáktól és rakétáktól. Nem kaptunk egyértelmű választ. Nekünk sokkal kevesebb repülőgépünk van, mint Oroszországnak. Ukrajna kért repülőgépeket, hogy ne veszítsünk el annyi embert. A NATO-nak több ezer harci repülőgépe van, de mi nem kaptunk egyet sem. Tankokat is kértünk, hogy felszabadíthassuk városainkat, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, szándékosan kiéhezteti a lakosokat, szó szerint hamuvá változtatja a lakónegyedeket. A szövetségnek legalább húszezer tankja van. Ukrajna az összes tank egy százalékát kérte, hogy adják át vagy adják el neki, de erre sem kapott egyértelmű választ" - fejtette ki az elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szövetségesének hálás a már nyújtott katonai segítségért, de ez nem elegendő az orosz támadások megállításához.  

Beszédében Zelenszkij felszólította a NATO-t, többé ne mondja azt, hogy az ukrán hadsereg, "amely az Oroszországgal vívott háborúban megmutatta erejét", nem felel meg a szövetség standardjainak. "Megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek, és mennyivel tudunk hozzájárulni Európa és a világ közös biztonságához" - hangoztatta.

Kijelentette: most a NATO-n a sor, hogy megmutassa, mire képes, bizonyítsa, hogy egy igazán erős védelmi szövetség. "A világ és különösen Ukrajna pedig valódi cselekvést és biztonsági garanciákat vár" - szögezte Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök egyébként csütörtökön délután a svéd parlamenthez is - videón keresztül - üzenetet intézett. A skandináv ország törvényhozóitól azt kérte, hogy segítsenek Ukrajna újjáépítésében. "Már egy hónapja tart (a háború), és ilyen mértékű pusztítást a második világháború óta nem láttunk" - fogalmazott. Majd arra buzdította a svéd államot és a magánszektor szereplőit, hogy "jöjjenek újjáépíteni" Ukrajnát.

Klaus Iohannis államfő a NATO csütörtöki rendkívüli értekezletén kijelentette, hogy az orosz agressziónak az európai és euroatlanti biztonságra gyakorolt hatásaira válaszul meg kell erősíteni a szövetségesek katonai jelenlétét Romániában, a Fekete-tenger térségében és a teljes keleti szárnyon, hangsúlyozva, hogy Románia számára ez stratégiai cél.

Az elnöki hivatal közlése szerint a NATO-tagállamok vezetői Brüsszelben elemezték az ukrajnai háború hatását az európai és az euroatlanti térség, a keleti szárny, és ezen belül a Fekete-tenger régiójának a biztonságára. A találkozón megerősítették a szövetségesek szilárd elkötelezettségét arra, hogy szükség esetén habozás nélkül kollektív védelmet nyújtsanak valamennyi tagállam számára.

Iohannis üdvözölte a szövetséges állam- és kormányfők közös nyilatkozatát, amely szerinte teljes mértékben tükrözi Románia stratégiai célkitűzéseit és érdekeit. Az államő üdvözölte a NATO romániai harccsoportjának megalakítását is.

Iohannis ugyanakkor azt hangoztatta, hogy felül kell vizsgálni a NATO katonai jelenlétét a keleti szárnyon, tekintettel arra, hogy a régióban jelenleg egészen más állapotok uralkodnak, mint a katonai szövetség stratégiájának kidolgozása idején. E tekintetben nagyra értékelte a NATO főtitkárának és a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnokának (SACEUR) a keleti szárny rövid, közép és hosszú távú megerősítésére tett konkrét javaslatait.

Az elnöki hivatal a közleményben kiemelte: Románia és Klaus Iohannis államfő kérésére a brüsszeli csúcson elfogadott nyilatkozat kimondja, hogy fel kell gyorsítani a NATO alkalmazkodását az új, veszélyesebb stratégiai valósághoz, többek között a júniusi madridi csúcstalálkozón elfogadásra váró új stratégiai koncepció révén.

A nyilatkozat tartalmazza Romániának azt a célkitűzését, hogy a NATO hosszú távon megerősítse elrettentő és védelmi képességét. A tagállamok vezetői úgy döntöttek: felkérik a NATO katonai illetékeseit, dolgozzanak ki erre konkrét javaslatokat, amelyeket a madridi csúcstalálkozón fogadhatnak majd el.

Iohannis elismételte, hogy Románia továbbra is teljes mértékben eleget fog tenni kötelezettségeinek a térségben, és emlékeztetett, hogy az ország 2023-tól a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra emeli a védelmi kiadásait, és folytatja a védelmi képességeit növelő beruházásait.

A NATO-csúcson a tagállamok vezetői tárgyaltak az Ukrajnának nyújtott konkrét támogatások folytatásáról, illetve új segítségnyújtási módozatok kereséséről. Iohannis elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború okozta válság hatásaival küzdő más partnerországokat is támogatni kell, különös tekintettel a Moldovai Köztársaságra, Grúziára és Bosznia-Hercegovinára.

A csúcstalálkozón a szövetséges vezetők úgy döntöttek, hogy Jens Stoltenberg főtitkár hivatali idejét egy évvel, 2023 szeptemberéig meghosszabbítják. Klaus Iohannis elmondta, Románia teljes mértékben támogatja ezt a döntést. Az államfő elismerően szólt a főtitkár eddigi tevékenységéről, beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta válság kezelését. 

(MTI)