Sikeres a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Székelyföldön

Több mint 700, lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló és 120 speciális nevelést igénylő iskolás vett részt a Norvég alapból finanszírozott hároméves programban, amely során általános iskolás diákok beilleszkedését és oktatásban való részvételét ösztönözték.

Farkas Orsolya

2024. január 11., 20:092024. január 11., 20:09

A Gyere iskolába! Változtasd meg a sorsod! elnevezésű projekt célja olyan tevékenységek kidolgozása és végrehajtása volt, amelyek növelik a gyerekek társadalmi beilleszkedését, valamint segítik az iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulókat Kovászna, Hargita és Vráncsa megye összesen 12 tanintézményében. 728 olyan 7 és 16 év közötti diák szerepelt a célcsoportban, akiket fenyegethet a lemorzsolódás, 20 híján mind vidéki környezetből. A több mint 1,4 millió euró értékű projektben a gyerekek mellett 500 szülőt is bevontak különböző tájékoztató és tanácsadó programokba; 100 tanárnak biztosítottak képzést a korai iskolaelhagyásra összpontosítva. Továbbá 60 pedagógus részesült akkreditált tanfolyamban, amelynek központjában speciális nevelési igényű gyerekek integrációja állt, 50 oktató számára pedig szülői nevelési tanfolyamot biztosítottak. Végezetül 23 pedagógus vett részt a norvégiai partnerszervezettel folytatott tapasztalatcserén.

A 2021 májusában kezdő programban résztvevő iskolákat hátrányos helyzetű térségekből választották ki a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont által végzett 2019-es kutatás alapján. Háromszéken Zágonbárkány és Kézdiszentlélek 51 diákja, Bardóc 116 iskolása és Bodzaforduló 71 tanulója nyert felvételt a programba. „Sok probléma, nehézség adódott, de minden megpróbáltatást kiálltunk, ezért köszönetet mondok mindenkinek, aki nap mint nap tett azért, hogy ma itt legyünk, a munka eredményei pedig szemmel láthatóak legyenek” – fogalmazott Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Hargita megyében Újszékely, Csíkszentdomokos és Nagygalambfalva iskoláit választották ki, összesen 214 diák vett részt a programban. Bálint Hajnal, a Nagygalambfalvi Általános Iskola igazgatója elmondta, a projekt a diákok javára szolgált azzal, hogy együtt tanulhattak, bármennyit, kérdezhettek, személyesen foglalkoztak velük, és a hosszított tanítási programot is megszokták. Kiemelte, hogy a rutin kialakítása, az alapvető higiéniai szokások helyes kialakítása sokat nyomott a latban, és az sem elhanyagolandó, hogy a közös étkezésekkor sok gyermek új ízeket fedezhetett fel. Ezzel szemben a szülőknek is előnye származott ebből, hiszen gyermekeik azóta jobban teljesítenek az iskolában, a viselkedésmintáik megváltoztak, ugyanakkor higiéniai eszközökkel és ruházattal segítették a család helyzetét.

A hároméves projekt keretében többek között megújították az Iskola az iskola után nevű programot; pszichopedagógiai tanácsadást nyújtottak a sajátos nevelést igénylő gyerekeknek; felelevenítették az Egészségnevelés című programot a 6-11 és 12-15 éves korosztály köreiben; iskolaelhagyás ellenes kampányt folytattak, és a szülőket is bevonták a lemorzsolódás elleni küzdelembe.

A 848 tanuló szükség esetén meleg ételt is kapott, higiéniai eszközöket osztottak ki közöttük, táborokat és kirándulásokat, valamint műhelymunkákat szerveztek számukra. A zárókonferencián minden projektfelelős, tanfelügyelő és pedagógus egyetértett abban, hogy az elmúlt három év eredményeket hozott, hiszen közelebb kerültek a közös célhoz: az iskola korai elhagyásának megfékezéséhez. Madár Júlia, Kovászna megye európai projektekért felelős tanfelügyelője különböző tevékenységekről megörökített fényképekkel színesítette a konferenciát.