2018. augusztus 20., 00:142018. augusztus 20., 00:14
I. István királyunk hazafias elgondolkodásunkban, érzelmi rendteremtéseinkben mindig valahol a csúcson van. Kíséri sajátos nagyságában mind az aggódó mai népet, mind az egykori dicső múltat. Utóbbival magunk is úgy állunk, mint sok más nép, melyek képesek leszűrni a valós meg képzelményi legendák sokaságából a valót, a lelket adót. Az is csak természetes, hogy a nagy történelmi időben velünk érintkező népek is fordulnak s ferdítenek, a maguk hasznára abból. Az is igaz, hogy szent és boldog királyoknak egész seregét tartja számon a katolikus egyház, illetve a félig meddig objektív, elfogulatlan, igazságos vagy annak látszó történészek tábora. Dávid király is szent vala egykoron, a zsidók királya. István, a magyarok apostoli királya abban a fenti sorban is egyetlen volt, mint apostoli, sőt, király-apostol. Itt említem meg Pap Gábor (1939) művészettörténész megállapítását, hogy az Ótestamentumnak semmi köze a krisztusi hithez.
Istvánt pápa keresztelte, de nem II. Szilveszter, és adott neki koronát. Történelmi följegyzés az is, amit Rómában mondtak egykor, hogy mi csak apostolicusok vagyunk, Szent István magyar király azonban maga az apostol, és ebben egyetlen a királyok között. Ennek a legfelsőbb rangnak joga opponálni a pápai rendeleteket, azaz annak ellentmondva cselekedni, mármint országa s népe érdekében.
Kicsinységem szerint Szent István nem rajongó, hanem országa s a Kárpát-medence világi helyzetében megismerő, fölismerő volt. Államalapító királyunknak tartjuk ma, miközben – már tél-túl szabad – lázasan vizsgálják a kettős, hármas honfoglalás változatait. És Koppány is egyre gyakrabban kerül szóba, és nem a rockopera, annak trabantos, Alföldi Róbert-es változata révén. Koppány nem volt pogány semmilyen értelemben, állítja Pap Gábor, és nem ez volt az oka, hogy István király kivégeztette, hanem éppen az egységes ország megteremtése. Vetélkedés volt köztük, mert Koppány is keresztény volt, ám ő Konstantinápoly felé hajolt! És Gyula is keresztény volt, őt viszont alig emlegetik.
Koppány nem volt pogány, sem Gyula. Templomokat alapított, és nemcsak a Somogyság volt az övé, hanem a teljes Dunántúl is. A koppány méltóság-, nem személynév. Ne felejtsük a szó eredetét. Eredetileg mindenkit pogánynak mondottak, ami azt jelentette akkor, hogy nem zsidó-keresztény. Lexikoni adat. Paganus azt is jelentette, hogy egyszerű falusi ember.
Semmire se jutunk, ha nem tekintünk vissza a szkíta kereszténységre, hiszen ez a történelmi gyökér. Szent István nagysága abban is kitűnik, hogy a teljes Kárpát-medencét figyelte, és meg tudta azt tartani egy ideig. Ehhez viszont kellett az egységes hit, a római. Koppány a keleti központot, Konstantinápolyt akarta, István Rómát a nyugati római birodalmak szomszédságában, de független nagyhatalomként.
„Koppány és Gyula keresztényként nem tudtak egy, a természettől is védett, egységes Kárpát-medencében gondolkodni. Szent István tudott. Térítette hitben a medence lakóit az egyetlen apostoli király. A mi vallásunk az eredeti keresztény, a szkíták idejétől. Ezeréves államról kiáltoznak. Hazugság. Egy szónok kiáltotta bele a hangzavarba: ezeknek, mármint nekünk, addig fogjuk mondani, hogy disznók, amíg röfögni fognak” – mondja Pap Gábor.
Apostoli Szent István királyunk maga figyelmezett idejében a Kárpát-medence meghódítására, megtartására, mind a mai napig s naponta az egység, az összefogás létszükségére. Koppányt, Gyulát, a nagy vezéreket ne rekesszük el magunktól ma se! Keresztények voltak, igazi szkíta keresztények, vezérek. Azt sem feledhetjük, hogy államalkotó király volt maga Attila hun király is, és ő volt az első alapító. Attila nem jött és ment holtan, ki a történelmünkből, ugyanis népe ma is él, nemcsak a legenda szintjén, hanem a székely s magyar valóságban. Ne halasztgassuk megnézni a történelmi adatokat, leírtakat. Már lehet. Már szabad tudnunk az igazat.
A salzburgi érsekségen hangzott el (1966): „Térítettük a vándor népeket, a hunokat, avarokat római keresztény hitre… Nem, a magyarokat nem, őket Szent István térítette…” A szkíta kereszténység is fönntartja magát, ha tartjuk magunkat mi is a történelmi igazsághoz. Szent István, az egyetlen apostoli király is erre int.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!