Rendkívül megdrágult az élet Romániában

Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő érdeklődésünkre megállapította: az alacsony jövedelműeknek sokkal jobban fáj a pénzromlás, mint amit a 13,7 százalékos éves infláció mutat. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint a kisnyugdíjasok és a minimálbérből élők már nem a bevételük 25 százalékát, hanem akár 40–50 százalékát kénytelenek a számláik törlesztésére fordítani. Ennek oka, hogy egy év alatt a földgáz 85 százalékkal, a hőenergia 23 százalékkal, az elektromos áram közel 19 százalékkal drágult. Az átlag háztartások az üzemanyag éves 35 százalékos áremelkedését is fokozottan érzik – sorolta Miklós Zoltán.

A közgazdász-politikus rámutatott: az alapélelmiszerek egy része nagyobb mértékben drágult, mint az átlag éves inflációs ráta, így az étolaj 38 százalékkal, a burgonya 41 százalékkal, a liszt 26 százalékkal, ez szintén fájdalmasan érződik az alacsony jövedelműek kiadásaiban. Mindez miatt a kiszolgáltatott családok további támogatására van szükség.

Kevés eszköz maradt

Gondot jelent viszont, hogy a kormánynak kevés eszköze van az infláció megfékezésére, véli Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdaság karának adjunktusa szerint az elmúlt évek erőteljesen expanzív adópolitikája miatt a kormánynak kevés lehetősége maradt az adócsökkentésre vagy a szociális kiadások emelésére. Az infláció elleni védekezés első számú eszköze az alapkamat emelése, amit múlt héten már meg is lépett a Román Nemzeti Bank (BNR) 0,75 százalékkal; ez elvileg mérsékeli az inflációt.

A szakértő emlékeztet, hogy a BNR felfele módosította az év végi inflációs előrejelzését, amit korábban 9,6 százalékban határoztak meg idén decemberig, most 12,5 százalékot látnak előre. A magas pénzromlás okai leginkább az orosz-ukrán háborúhoz és az Oroszországra kiszabott uniós szankciók következményeihez köthetőek, és az energiaárak folyamatos növekedésével, valamint egyes árucikkek folyamatos drágulásával magyarázhatók. Rácz Béla Gergely szerint a háború és az Oroszország elleni szankciók következményeként az európai piacról eltűnik a kínálat egy része, és ez árnövekedéssel jár.

A BBTE adjunktusa arra is rámutatott, hogy az infláció rosszul érinti az államháztartást és a költségvetést, ám leginkább az alacsony jövedelmű lakosokat sújtja, ezért elsősorban őket kellene megvédeni. Kifejtette, az éves infláció ugyan 13,7 százalékos, ám az árváltozásokat mérő fogyasztói kosárban nincsenek benne például a lakbérek vagy a banki törlesztőrészletek.

Differenciált adóemelés?

Az országban sok háztartásnak a kiadásai az elmúlt évben nem 10 százalékkal, hanem ennél jóval nagyobb mértékben nőttek. Ráadásul az alacsony jövedelműek eddig is elköltötték a teljes fizetésüket, így nincsenek megtakarításaik, amihez akkor nyúlhatnának, ha veszélybe kerül a megélhetésük. Ebben a helyzetben a legrosszabb, ami történhet, az az adóemelés, mutatott rá Rácz Béla Gergely.

Hozzátette: ha ez mégiscsak megtörténne, akkor differenciáltan kellene bevezetni, azaz a nagyobb jövedelemmel rendelkezőket kellene jobban terhelni, és a többlet adóbevételből szociálisan kellene támogatni azokat, akiknek veszélybe került a megélhetése. Elsősorban a meglévő adókat kellene hatékonyabban behajtani, mert ebben Románia sereghajtó az Európai Unióban, és csak utána gondolkodni az esetleges adóemelésen, véli a közgazdász.