Petíciót nyújtottak be az Európai Unió illetékes titkárságára Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyék tanácsainak elnökei, amelyben azt kérik, hogy gyakoroljanak nyomást a román kormányra, hogy oldja meg a medveügyet.
2019. november 27., 00:092019. november 27., 00:09
A házigazda Tamás Sándor hangsúlyozta: nem azokról az esetekről van szó, amikor az ember a hegy tetején, az erdő között találkozik a medvével, hanem azokról, amelyek naponta a települések utcáin járkálnak úgy, ahogyan azt a sajtótájékoztató elején bemutatott négy kisfilmen is látni lehetett.
Hangsúlyozta: nem (csak) a maguk nevében beszélnek, konzultáltak a polgármesterekkel, gazdálkodókkal, a közbirtokosságok képviselőivel, a veszélyzónákban lakókkal.
Meglátása szerint kellene egy vadászati kvóta, amíg visszaáll az egyensúly, és ezt követően volna szükség egy beavatkozási kvótára, amely azokra a vadakra irányulna, amelyek rendszeresen lakott területen veszélyeztetik az emberek életét, ugyanakkor gyors kártérítési rendszerre volna szükség. Gondolkodni kevés idő van, hisz alig három hónapon belül „legkevesebb 1500 medvebocs születik a négy megyében”.
Borboly Csaba Hargita megyei elnök kifejtette: csak idén hét ember halálát okozták a medvék (egy nyolcadik áldozatot vizsgálnak, hogy medvék vagy farkasok tépték-e szét), és ezernél is több esetben regisztráltak medvekárt.
– A nagyvadakra vonatkozó európai irányelv csak arról beszél, hogy védeni kell a medvéket, nincs szó arról, hogy semmilyen körülmények között nem lehet vadászni – oszlatta el az esetleges félreértéseket Borboly.
Hozzátette: a mostani rendszer nem működik, túlbürokratizált, a károkat nem fizetik. Meglátása szerint arra volna szükség, hogy a helyi hatóságok a mostaninál jóval nagyobb autonómiával dönthessenek a konkrét helyi medveügyben.
Adrian Gabor Brassó megyei alelnök elmondta: Brassó esetében egyesült államokbeli és kanadai szakembereket vontak be, akik saját tapasztalatból azt állították: azt a medvét, amelyik rászokott, hogy szemeteskukából egyen, többé nem lehet visszaszoktatni az erdőbe, és csodálkozva látták, hogy itt van olyan anyamedve is, amelynek öt bocsa van.
Péter Ferenc Maros megyei elnök szerint a társadalmi felfogással (is) baj van.
– Egy egész hétig cikkeztek az egyébként sajnálatos parajdi medvebaleset kapcsán, de annak a vidéki jegyzőnek az esete, akit lakásától 200 méterre tépett szét a medve, az csak napihír volt, és a családját sem kérdezte meg senki, hogy miből neveli fel árván marad két kiskorú gyerekét – mutatott rá az elöljáró.
Péter szerint meg kell érteni, hogy ezek nem a rajzfilmek méznyalogató kedves mackói, hanem az emberre veszélyes vadállatok, amelyeket – meglátása szerint – ott kellene védelem alá helyezni, ahol kihalófélben vannak, és nem Romániában, ahol az európai populáció háromnegyede él, s ennek 80 százaléka a négy megyében.
A Skypon Brüsszelből bejelentkező Vincze Loránd európai parlamenti képviselő szerint felmerül a hatóságok felelőssége. Minthogy a környezetvédelmi minisztérium felvállalta ezt az ügyet, így a kormány felelős a történtekért, amelyet Brüsszelből is „biztatni” kell, hogy oldja meg a problémát.
– Itt nem lehet európai modellről beszélni, mert csak Romániában van ez a helyzet, erre kell európai megoldást kidolgozni – szögezte le Vincze.
A petíció felkerül az Európai Unió petíciós titkárságának honlapjára, amit – egy később közzéteendő linken – mindenki támogathat aláírásával.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!