Perekkel mögötte-előtte, de megérte 20. évét a zágoni magánerdészet

Tamás Sándor tanácselnök 25 évvel ezelőtt részese volt annak a parlamenti képviselői csoportnak, amely – nagy ellenszélben – kidolgozta az erdők visszaszolgáltatásának és a magánerdészetek működésének módját Ráduly Róberttel, a néhai Birtalan Ákossal, Kelemen Attilával és Tánczos Barnával együtt. Felidézte: legelőször a kézdialmási magánerdészetet sikerült megalapítani, majd másodikként a zágonit, és sorban a többi háromszékit.

Tánczos Barna a maga során szintén felidézte, milyen nehéz volt elmagyarázni a magánerdészetek megalapításának szükségességét az akkori parlamenti képviselőknek, akik nem ismerték a közbirtokosságok fogalmát sem. Sokan „közbirkáknak” nevezték akkoriban azokat az erdészeti szakembereket, akik az állami hegemóniát megtörni próbálták. Elismerő szavakkal illette Kiss Józsefet, aki nagyon keményen küzdött az ügyért, majd Porzsolt Leventét, akiben barátra talált, aki a falu értékrendjét vitte tovább és tisztességes munkájával Bukarestben is tiszteletet vívott ki, és szintén az ő érdeme, hogy a zágoni magánerdészet működését minden átvilágítás tisztának találta. „Ezért az embereket kell ünnepelni, akiknek köszönhetően ezek az intézmények léteznek és jól működnek”, hangsúlyozta Tánczos.

Kiss József és Tamás Sándor, majd Zágon polgármestere is többször és nyomatékosan felkérte a jelenlevőket, felelős embereket, a zágoni magánerdészet alkalmazottait, vigyázzanak a kezükben levő közösségi vagyonra, hiszen – mint Tamás Sándor elmagyarázta – ma is sokan szeretnék visszaállamosítani a közbirtokosságokat, megszüntetni a magánerdészeteket, abból az érthető okból, hogy az egyes magánerdészetekből értékesített fa haszna a helybélieket gazdagítja, miközben ha az állam kezeli az erdőket, az itt kitermelt fa hasznát az ország területén bárhol befektethetik.

Kiss Augustin zágoni polgármester számokkal is bizonyította, hogy milyen jelentős hozadéka van a község számára a magánerdészet által kezelt, de önkormányzati tulajdonban levő 5025 hektár erdőnek és 1000 hektár legelőnek. Az elmúlt három és fél évben, mióta ő a polgármester, 18 ezer méter tűzifát osztott ki az önkormányzat, további 842 köbméter építkezésre való fát, valamint 46 310 köbméter fát értékesített cégeknek a liciteken. Az így befolyó összegekből sikerült a Zágonhoz tartozó Papolcon műfüves focipályát létesíteni, felújítani a zágoni polgármesteri hivatalt, parkolókat kialakítani, utakat javítani, gépeket vásárolni. „Országos szinten a legjobban működő magánerdészetek közé tartozik a zágoni, és erre büszkék vagyunk” mondta.

Végül ismét Porzsolt Levente összesítette a zágoni erdészet fennállásának eredményeit: a kezdeti 6500 hektárról 20 ezerre gyarapították a területét, ezt viszont csak tisztességes munkával, és jó emberi kapcsolatok kialakításával lehetett elérni. Jelenleg Zágon, Réty, Uzon, Nagyborosnyó, Dobolló, Szitabodza, Kommandó, Barátos és Kovászna területén is jelen van a magánerdészet, be is vonódik e közösségek életébe. Építettek egy menedékházat a Bóta-völgyben, megvásároltak és felújítottak egy székházat, van tehát mit ünnepelniük, az erdészet vezetői, alkalmazottai pedig irigyeik ellenére is folytatják azt a tevékenységet, amelynek még egy fontos jellemzője, sőt erénye, hogy a román-magyar együttműködésnek is szép példája.