Pénzt kértek, de választ sem kaptak az előpataki gyógykezelőközpont helyreállítására

Május 21-én kigyulladt az előpataki gyógykezelő és regenerációs létesítmény, a főépület szerkezetében tetemes károk keletkeztek. A prefektusi hivatal a kormánytól kért pénzt a helyreállításhoz, mindeddig azonban még választ sem kapott.

Kocsis Károly

2023. október 17., 21:132023. október 17., 21:13

A szakértői kárfelmérés után, június végén a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal és Kovászna Megye Tanácsa újjáépítési és felújítási munkálatokra igényelt 2,8 millió lejnyi állami támogatást Románia kormányától, ám a kabinet illetékes szakosztálya még csak nem is válaszolt a kérvényre. Aggodalomra ad okot az, hogy tapasztalatok szerint általában akkor késik ennyit a válasz, amikor nem hagyják jóvá a támogatás kiutalását. Mások – nem hivatalosan – azt mondják, az elbírálást az is befolyásolhatja, hogy a szakértők vizsgálatai alapján a májusi tüzet a kémények nem megfelelő tisztítása, karbantartása okozhatta.

Ráduly István, Kovászna megye prefektusa a lehetséges megoldásokkal kapcsolatosan elmondta, még reménykednek abban, hogy a kormány a tartalékalapjából támogatja az újjáépítést, épületfelújítást, emellett, illetve ennek hiányában az előpataki önkormányzatnak is kellene keresnie valamilyen anyagi forrást. A község polgármestere azonban borúlátóan nyilatkozott, kijelentette, hogy szűkös költségvetésükből nem tudják fedezni ennek költségeit.

A kezelőközpontot 2014-ben építették a Borvíz útja program keretében, a beruházásra akkor mintegy 800 ezer eurót fordítottak. A május 21-én felcsapó lángokat 6 óra alatt tudták eloltani a helyszínre érkező sepsiszentgyörgyi és brassói tűzoltó-alakulatok, illetve a helybéli önkéntesek. A bent tartózkodóknak időben sikerült kimenekülniük, így szerencsére senki sem sérült meg, az anyagi kár viszont tetemes, közel 3 millió lejre rúg.

Szomorú tanulságként fogalmazódott meg az ügy kapcsán, hogy az ingatlannak nem volt biztosítása tűzkárok esetére. A létesítmény csaknem egy évtizedes létében ugyanakkor komoly törést okozott az, hogy idén nyáron szünetelt a vendégfogadás.

A 18. század közepe óta ismert, beteg gyomrok ezreit meggyógyító borvízforrásai révén a 19. század második felére európai hírűvé váló előpataki gyógyfürdő az egyik legismertebbnek számított Erdélyben, illetőleg az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az első fedett, lakható villáját 1770-ben építette fel hídvégi gróf Nemes János, Háromszék vármegye főkirálybírája. Főként a havasalföldi román előkelőségek, bojárok körében örvendett különös népszerűségnek, de például Barabás Miklós is eltöltött itt pár hetet 1837 tavaszán. A Vasárnapi Újság 1860-ban így áradozott róla: „Előpatak Erdély egyik leglátogatottabb fürdője. Oláh- és Moldvaországból is számosan jönnek ide, mert e fürdőhely mind a két tartományhoz közel fekszik. A nyaranként itt megforduló vendégek száma megközelíti, s olykor meg is haladja a nyolcszázat.”

Igaz, azt is megjegyzik, hogy „mint Magyarország és Erdély fürdőiben általában véve, itt sincs eléggé gondoskodva az ide tóduló sok beteg kényelméről. Vannak ugyan e célra szánt épületei, de ezek nem eléggé tágasak, úgy hogy a vendégek nagy része a parasztok kényelmetlen lakóiban kénytelen szállásolni.”

Hankó Vilmos már így jellemezte a millennium évében: „Ami Belgiumnak Spa, Németországnak Pyrmont, Csehországnak Franzensbad, az az erdélyi részeknek Előpatak.” Gyors fejlődését jól szemlélteti, hogy az Erdély című folyóirat 1902/9–12. számában dr. Kelen József már arról számol be, hogy a fürdőtelep, ahová az innen egyórányira eső földvári vasútállomásról „jó úton, kényelmes kocsik négy koronáért szállítják el az utast… 600 jól berendezett vendégszobát, forrásfürdő-berendezéseket, vendéglőket, bazárokat magába foglaló házakból, elegáns villákból áll.”

Megállíthatatlan hanyatlása a 2. világháború után kezdődött el, és tulajdonképpen ma is tart. A lakosság többségét romák és románok alkotják, illetve számos sepsiszentgyörgyi rendőr és egyéb hivatalnok itt húzta fel a házát, hétvégi villáját.

Fotó: Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség