Orban szerint a kormány hatékonyan kezelte a koronavírus-járványt

A kormánypalotában tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök azt mondta: a kormány még az előtt elkezdett intézkedni a koronavírus-járvány elterjedésének megakadályozására, hogy bármiféle figyelmeztetést kapott volna erre vonatkozóan, és az országos vészhelyzeti bizottság révén "már azelőtt megkezdte a harcot a COVID-dal, hogy az államfő március 15-én kihirdette volna a szükségállapotot".

Kifejtette: a román kormány azonnal intézkedni kezdett, ahogy kitört a járvány Kínában, még mielőtt más országok meghozták volna a korlátozó intézkedéseket. Orban többek közt a lakhelyi és hatósági karantén bevezetését, a repülőjáratok felfüggesztését, az iskolák bezárását említette, amelyek sok esetben a lakosság bírálatát és bizalmatlanságát váltották ki, de - mint mondta - hatásosnak bizonyultak.

A miniszterelnök szerint a kormánynak sikerült "ellenőrzés alatt tartania a járványt", jóllehet a ragály kitörésekor semmilyen tartalék nem volt védőfelszerelésekből, fertőtlenítőszerekből, gyógyszerekből - ezek beszerzése óriási politikai-diplomáciai erőfeszítést igényelt.

Orban emlékeztetett: hétfőn lesz fél éve, hogy beiktatták kormányát a parlamentben.

Fokozatosan enyhítik a korlátozásokat május 15-e után, az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalakor egyetlen szempontot tartanak szem előtt: a járványtani kockázatot - jelentette ki Ludovic Orban.

A miniszterelnök rámutatott, első körben azokon a korlátozásokon lazítanak, amelyek megszüntetése a legkisebb kockázattal jár.

"A járványtani kockázatot a közegészségügyi intézet, valamint a vészhelyzeti bizottság munkáját segítő technikai-tudományos tanács szakemberei mérik fel, és ennek alapján hozzuk majd meg a korlátozások lazítását érintő döntéseket" - fogalmazott Orban a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón.

Azt mondta, az egyes lazító intézkedések között 14-15 napos szünetet tartanak, ennyi időre van ugyanis szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hatást fejtenek ki ezek a járvány szempontjából. Ugyanakkor a korlátozásokat enyhítő intézkedéseket minden esetben szabályok is kísérik majd.

A kormányfő hozzátette, külön szabályokat vezetnek be a tömegközlekedéssel, illetve az "irodákban zajló tevékenységgel kapcsolatban", és ezek a közintézményekre és magáncégekre egyaránt érvényesek lesznek.

Május 15-e után megnyitnak a szállodák, de a vendéglők nem, mert ezek nagyobb járványtani kockázatot jelentenek - mondta Ludovic Orban.

Orban közölte, a nagy bevásárlóközpontokon ("mallokon") kívül május 15-e után újraindul a kereskedelem, ami nagyon fontos bizonyos gazdasági ágazatok újbóli fellendüléséhez. A kijárási korlátozások feloldása ugyanakkor az üzemanyag-forgalmazóknak is jót fog tenni, mert növekedni fog a fogyasztás.

A szállodák megnyílnak, viszont érvényben maradnak a korlátozások a vendéglők, bárok, kávézók esetében, mert ezek nagy epidemiológiai kockázatot jelentenek. A zárt terű vendéglők megnyitására még valószínűleg várni kell egy ideig, tette hozzá a miniszterelnök.

Rámutatott: május 15-e után, bizonyos esetekben megengedett lesz a települések közötti közlekedés. Ezek közé tartoznak többek között a szolgálati utak, a rokonlátogatások, és a mezőgazdasági tevékenységek végzése.

A koronavírus-teszteket "szükség szerint végeztük, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlatait figyelembe véve", jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, a százezer lakosra eső 4,1 elhalálozással Románia "a sor végén helyezkedik el a fejlett országokhoz viszonyítva".

'Tudom, hogy nagyon sokszor mondták már azt, hogy amiatt van kevés esetünk, mert keveset tesztelünk, de mi ezekre a megalapozatlan kijelentésekre mindig azt válaszoltuk, hogy mi szükség szerint végezzük a teszteket, a WHO ajánlásai alapján, amelyet az Európai Bizottság is támogat és az egészségügyi minisztérium követ. E mellett sok más mutató is van, amellyel mérni lehet a járvány elterjedését" - magyarázta Orban.

Orban szerint az egyik ilyen mutató az intenzív osztályon kezelt fertőzöttek száma, és Romániában ez a szám még soha nem haladta meg a 260-at. A másik mutató az elhalálozások száma: míg Romániában ez a szám százas értekű, körülbelül 800 eset, addig Spanyolországban például 25.264 a halálos esetek száma, Franciaországban, ahol február 26-án csak 12 koronavírus-eset volt, most 24.895 az elhalálozottak száma, a fertőzötteké pedig 168.000, nem is beszélve Belgiumról, ahol a legmagasabb a százezer lakosra eső halálesetek száma, mutatott rá Orban.

Jelen pillanatban napi 11 ezer koronavírusteszt elvégzésére van kapacitás a romániai központokban - nyilatkozta Ludovic Orban.

A miniszterelnök szerint a cél több mint 15 ezerre növelni a napi tesztelési kapacitást.

Orban szerint jelenleg 60 tesztelőközpont működik az országban, további 17 esetében pedig folyamatban van az akkreditációs eljárás.

Azt mondta: Románia nem volt felkészülve egy világjárványra, nem rendelkezett stratégiai készletekkel sem védőfelszerelésekből, sem gyógyszerekből, sem egyéb szükséges anyagokból.

Hozzátette: ezt az állapotot "sikeresen meghaladták", és hogy a "dolgok jelenleg ellenőrzés alatt vannak", amit az is bizonyít, hogy "megengedhetik maguknak", hogy más országokat segítsenek.

Kifejtette: a járvány elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében bevonták a munkába a rezidens orvosokat, kétezer új alkalmazottat vettek fel a közegészségügyi igazgatóságokhoz és a mentőszolgálathoz, javították a kórházak menedzsmentjét.

Jelenleg nincs hiány a COVID-19 kezelésére alkalmas gyógyszerekből, mondta sajtótájékoztatóján Ludovic Orban.

A miniszterelnök felidézte, hogy egy adott időszakban valóban nehézségekkel küzdöttek a Plaquenil, Kaletra és más gyógyszerek biztosításához, de jelenleg "nagyon jól állnak a dolgok", és a COVID-19 kezeléséhez szükséges gyógyszerek egyikéből sincs hiány.

Orban véleménye szerint ebben sokat segített az is, hogy a kormány a járvány idejére betiltotta bizonyos gyógyszerek és egészségügyi felszerelések exportját. Ez az intézkedés sem volt népszerű, de hatásosnak bizonyult - tette hozzá a miniszterelnök.

Az ehhez szükséges források előteremtésénél - a költségvetési források az európai támogatás mellett - a lakossági megtakarítások bevonására is számítanak.

A kormányfő leszögezte, hogy az általa vezetett kabinet szakított az előző szociáldemokrata kormányok fogyasztásra - a kereslet mesterséges növelésére - alapozott gazdasági modelljével, a gazdaság fellendítését a beruházásokra akarja alapozni. Ennek érdekében főleg az infrastruktúra fejlesztésére a GDP 6 százalékának megfelelő összeget terveznek fordítani a következő két évben.

A kormányfő "masszív" beruházásokat ígért "minden típusú infrastruktúrába", a közlekedésitől és az egészségügyitől kezdve, az energetikain és mezőgazdaságin át, az oktatási és kommunikációs infrastruktúráig.

Orban felidézte: a május 14-én lejáró rendkívüli állapot idejére a költségvetésből fedezik a kényszerszabadságra küldött egymillió munkavállaló segélyezését. Ezt a támogatási formát a továbbiakban egy másik váltja fel: a kormány azt tervezi, hogy átvállalja az állásukba visszatérő alkalmazottak bérköltségének 35 - 41,5 százalékát, vagyis a bérek adó- és járulékterheit. A román kormányfő azt ígérte: az ötven év feletti állástalanok, illetve a pályakezdő fiatalok alkalmazásának ösztönzésére is állami támogatására is külön programot indítanak.

Beszélt arról is, hogy a kormánynak szándékában áll elfogadni egy jogszabályt, amely létrehoz egy garanciamechanizmust azon nagyvállalatok számára is, amelyek nem pályázhatnak az IMM Invest programban.

Ezek mellett továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a kis- és középvállalkozásokra (kkv), így minél több európai alapot próbálnak lehívni ezek támogatására, különösen a beruházási projektekben.

A kormány jelenleg felméri a hozzáférhető pénzügyi forrásokat, és fontolóra veszi, hogy kötvényeket bocsát ki a román állampolgárok számára - mondta a miniszterelnök.

Orban kijelentette, a gazdasági fellendülés érdekében a kormány felméri azokat a mozgósítható pénzügyi forrásokat, amelyekhez a következő időszakban hozzáférhet. Ezekbe a forrásokba beletartoznak az állami költségvetés és az európai alapok mellett a hazai, illetve a nemzetközi pénzintézetektől felvehető hitelek.

Ugyanakkor a kabinet fontolgatja állampapírok, kötvények kibocsátását, hogy a román állampolgárok ezekbe fektethessék megtakarított pénzüket. "Még azon is gondolkodunk, hogy bizonyos állampapírok kijelölt célokat szolgáljanak, az állampolgárokat vonjuk be egy Románok a románokért-szerű programba" - mondta a kormányfő.

A kormányfő beszélt arról is, hogy több nemzetközi pénzintézet (a Világban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - BERD) fontolgatja beruházási programok indítását Romániában.

Az államkassza bevételei nagyobbak, mint amire jelen helyzetben számítani lehetett - jelentette ki Ludovic Orban, aki szerint ez a kormány gazdaságmentő intézkedéscsomagjának köszönhető.

"A gazdasági visszaesésről szóló előrejelzésekhez képest jobban állunk, mint amire számítottunk. Megvizsgáltuk az állami költségvetés, az társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási pénztár bevételeit is, és a csökkenés kisebb, mint ahogyan azt előre jelezték. Ez annak köszönhető, hogy gazdaságmentő intézkedéseket hoztunk. A beruházások támogatása mellett az áfa-visszaigénylések naprakész kifizetésével megpróbáltuk biztosítani a cégek likviditását" - hangoztatta Orban.

Kifejtette: a kormány engedélyezte a munkát azokon a területeken, ahol korlátozott volt a járvány terjedésének kockázata, például az építkezések esetében, és költségvetés-kiigazítással biztosította a beruházási programok folyamatos finanszírozását.

Sikeresnek nevezte a kis- és középvállalkozók támogatására létrehozott IMM Invest programot, amelyre eddig több mint ötvenezer pályázat futott be.

Emlékeztetett: a kormány támogatásként 570 ezer kényszerszabadságra küldött munkavállalónak fizette ki az országos átlagbér 75%-át.

Április 30-áig csaknem negyvenezer személy élt a részletfizetés-felfüggesztés lehetőségével - közölte Ludovic Orban.

A kormányfő szerint egyetlen más országban sem teremtettek lehetőséget az összes magán- és jogi személynek arra, hogy kilenc hónapig ne fizesse a banki kölcsönök részleteit.

Ami a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat illeti Orban elmondta: 570 ezer munkavállalónak fizették támogatásként az országos átlagbér 75%-át.

A miniszterelnök beszélt más, "kevésbé látványos" intézkedésekről is, amelyeknek azonban "pozitív hatásuk volt" a polgárok életére. Ezek közé sorolta, hogy lehetőséget teremtettek a helyi tanácsoknak arra, hogy kedvezményt biztosítsanak azoknak, akik június 30-a előtt befizetik a helyi adókat és illetékeket (a korábbi határidő március 31-e volt), és azt is, hogy egyes fizikai és jogi személyek elhalaszthatták a közmű- és bérleti díjak befizetését.

A kormány "egészen biztosan" emelni fogja a nyugdíjakat - jelentette ki hétfő esti sajtóértekezletén Ludovic Orban miniszterelnök.

A kormányfő szerint végleges döntést azt követően hoznak, hogy kielemzik a gazdaság első hat hónapi teljesítményét.

Amikor rákérdeztek arra, hogy tiszteletben tartják-e a szeptemberben esedékes 40 százalékos növelést, vagy az emelés ennél kisebb mértékű lesz, azt mondta, hogy a döntést "a rendelkezésre álló költségvetési források" ismeretében fogják meghozni.

"A mi célunk, hogy emeljük a nyugdíjakat, de úgy, hogy képesek legyünk ezeket finanszírozni az egész időszak alatt, amely alatt fizetni kell" - szögezte le Orban.

Február 23-a után 1.279.000 állampolgár tért haza Romániába - közölte hétfő esti sajtóértekezletén Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint emiatt mintegy 300-350 ezerrel nő a munkát keresők száma.

A kormányfő szerint a hazatérők többsége éppen azokból az államokból jött, amelyeket leginkább érintett a koronavírus-fertőzés: Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság, és amiatt Románia "extrém" fertőzésveszélynek volt kitéve.

Értékelése szerint a fertőzés azért maradt viszonylag alacsony szinten, mert a kormánynak "volt bátorsága", hogy több százezer személyt karanténba vonjon.

Azzal számolnak, hogy mintegy 300 ezer új munkakereső jelenik meg a piacon, ami akár 6%-ra növelheti a munkanélküliségi rátát.

"Éppen ezért indítottuk el ezeket a gazdasági intézkedéseket, mert a polgárok számára az a legjobb védelem, ha van munkahelyük"- tette hozzá Orban.

Emlékeztetett: azok számára is biztosítják a minimális jövedelmet, akik tartósan nem jutnak munkához.

(Agerpres/MTI)