2017. február 23., 00:012017. február 23., 00:01
E rovatcím alatt a tavaly megjelent, háromkötetes Székelyföld történetéhez fűzött széljegyzeteket és ismertetéseket olvashat a Székely Hírmondó közönsége a következőkben. A korszerű összefoglalást a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület fémjelzi, s egy társadalomépítési nekibuzdulás amolyan előzetesének tartható. A helyzetfelmérés és a múltak kiértékelése erős támasza azoknak, akik nagy fába vágják a fejszéjüket. Nem vitás, hogy egy jogállamiság felé lavírozó, ellentmondásoktól ugyan nem mentes folyamatban és államban a székelység az utóbbi száz évben talán először olyan helyzetbe kerülhet, mikor jogegyenlőségét és vele járó elképzeléseit a korábbinál több eséllyel valósíthatja meg.
Felfigyeltem pár éve egy becslésre, mely szerint a Székelyföldön kívül élő magyarság körében a székely kötődésűek száma, akik valamilyen fokban itteni ősökre vezetik vissza származásukat, elérheti a két milliót is. Ez bizony az összmagyarság tizenhét–tizennyolc százalékához közelít, s jól érzékelteti mekkora e népcsoport súlya a nagyobb közösségen belül. Azt jelenti ugyanis, hogy minden öt magyarból legalább egy székely vagy ilyen felmenőkkel is rendelkezik. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy az anyaországban vagy Erdély más vidékein jártunkban nincs jóformán nagyobb település vagy tájegység, ahol ne találkozhatnánk innen odaszármazott földinkkel, nemegyszer egész kollektívák alakulnak belőlük – a magyarországi vagy nyugat-európai, sőt amerikai székely körök térképre vetítve jól jelzik ezt –, akkor még inkább beláthatjuk, hogy népünk életének mikéntje nem csupán nemzetpolitikai jelentőségű ügy, de annyi ember érdekelt személyesen is benne, hogy méltán említhetjük az elsők között fontosság dolgában.
No de az élethez mindenekelőtt területre van szükség. Mai népünk nem akar államhatárokat megbolygatni, csoportjogait kéri csupán, de tény, hogy nem akármekkora régióban él. A világ mai államai közül nem egynek kevesebb négyzetkilométer jutott, amiből az egyik következtetés csakis az lehet: erre hivatkozva semmilyen jogot megvonni tőle nem lehet, azokat ráadásul tömbszerű megtelepülése okán is igényelheti.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!